Megjelenítve 1–10 / 14 találat

RENDEZÉS

NÉZET

  • A szív segédigéi

    1590 Ft

    Először és utoljára 1985-ben jelent meg önálló
    kötetben Esterházy Péter legszebb könyve, A szív
    segédigéi. A gyászkeretes oldalakon egy anya utolsó
    napjainak története, a haldoklás stációi, a temetés
    körülményei a huszadik század végének deszakralizált
    idején, az egyik gyereke elbeszélésében. Az öregség
    és az elmúlás pátoszmentes krónikájában a tét nagy:
    az anya halálának, és persze úgy általában a halál
    misztériumának megírása. Az új kiadás apropója
    Esterházy Péter Semmi művészet című regényének
    megjelenése, mely erős szálakkal kötődik ezekhez a
    bizonyos segédigékhez.


  • Az évek iszkolása

    1890 Ft

    Huszonnégy évvel később… Legyen a 24 az a szám, amely az Esterházy-kalauz és Az évek iszkolása beszélgetőkönyv között eltelt időt jelenti. Jobban jártunk volna, ha csak 23 iszkolt volna el, mert akkor most kijátszhatnánk ezt a remek prímszámot.
    Végre megtudhatjuk, melyik században élt volna szívesen Esterházy Péter, vagy mit olvasott föl neki az édesanyja, és mit olvasott ő a gyerekeinek (már ha azt olvasásnak lehet nevezni). (Nem.) És ne higgyék, hogy már mindent tudnak Esterházy édesapjáról és édesanyjáról, vagy a testvéreivel, a gyerekeivel, unokáival (!), sőtpláne a feleségével való viszonyáról, hogy a szavakat, mondatokat ne is említsük. (De.) Félő, az is lelepleződik, ki volt az első barátnője, és mikor kezdett erotikus irodalmat olvasni. (Az Egri csillagok nyitójelenete???) És hogy miért könnyebb az evésről írni, mint a szeretkezésről. A családtól indulunk, de lesz Isten is. Haza is. Most akkor ki ő, Bováryné vagy Esti Kornél?
    Szóval Amit tudni akarsz Esterházy Péterről, de sosem merted megkérdezni (váltunk át olcsón magázásról tegezésre), azt ismét megtette helyetted Mariann D. Birnbaum, Esterházy kalauza, aki a szerzőt közelgő hatvanötödik születésnapja alkalmából szólította föl újra, hogy kezelje a jegyét, vagy mutassa föl a bérletét. A 65 meg legalább félprím. Hogy ez mit is jelent, azt majd megkérdezzük még tőle.


  • Egy kék haris

    1990 Ft

    „Senkit ne tévesszen meg a megnyirbált cím: valódi >>kékharisnyák<< olvashatók ebben a kötetben is. Vagyis hamisítatlan Esterházy-publicisztikák: glosszák, jegyzetek, esszéisztikus elmélkedések. A tárgy pedig ezúttal is bármi, azazhogy minden, amit az író észrevesz, s amire rögtön reflektál. A kor lélegzik ezekben az írásokban, néha éppenséggel légszomjjal küzdve, máskor megnyugodva. Meglehet, kevesebb a vitriol, több a rezignált bölcsesség. S hogy ez miért van így, arra áttételesen választ kapunk a kötetet záró nagy ívű esszéből, mely egyszerre szól regényről és politikáról, hagyományról és egyéniségről, de mindenekelőtt a magyar nyelvről, a magyar mondatról. Amely >>nem a nyelvből jön, hanem a szerzőből, vagyis mindig személyes, mindig bravúros. Stílus és nem létezés.<< Esterházy írói személyiségét, emberi karakterét árnyalja olvasói számára a Petri György által készített interjú.”


  • Egy kékharisnya följegyzéseiből

    2390 Ft

    A kötet az 1991 és 1994 tavasza közt született Esterházy-írásokat tartalmazza, mindazt, ami nem regény és nincs Kertész Imrének ajánlva. A szerző némiképpen önkényesen csoportosította a szövegeket, meghagyva egyben és időrendben az Élet és Irodalom-beli ,,kékharisnyákat”, melyek így talán a (velünk) múló időt is mutatják. Az önismétléseket se nagyon gyomlálta ki, mutassák csak, hogy így dolgozik: rakosgat.


  • Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat

    1990 Ft

    Íme, egy friss, ropogós regény a tizenhetedik századról. Tehát történelmi regénynek kell lennie, mert hogyan is lehetne más, mint történelmi, ha egyszer a tizenhetedik században játszódik, de a huszonegyedik században írták? Írta – Esterházy Péter. – E. P. Egy kemény asszonyról szól, aki tud szeretni. Így gyűlölni is. Továbbá az Úristenről és Gizi nevű bakmacskájáról. Férfiakról is, az egyik Nyáry Pál, igen, egy ilyen nevűt a tizenkilencedik századból ismerünk, aki tehát így nem lehet azonos hősünkkel. Ahogy egy másik szereplő, Christoph Ransmayr csöndhintókészítő neve is csak véletlenül esik egybe a kortárs osztrák íróéval. Próbáljunk hát megbarátkozni a gondolattal, hogy a történelmi regény mint műfaj kap fogni még egy vajszínű árnyalatot az Egyszerű történet vessző száz oldal kardozós változatában. Más férfiak is regénykednek itten, az egyikük szakács – „A nagy ételsorokat még mindig fejből tudja, akár a Miatyánkot” -, specialitása a tengeri piláf. Vagy itt van Croy herceg: megfigyeltet és jelentéseket írat, de a jelentéseket tán el se olvassa. „Sebaj, tudjuk, a jelentés lényege nem az, hogy olvassák, hanem hogy írják őket.” Nem volna ez így szerencsés azonban a könyvekkel. Ha nem olvassák őket, nem történik semmi, porfogó tárgyakká lesznek. Ha meg ezt itt nem olvassák el, nem tudják meg soha, milyen az Esterházy-féle kardozós. Sem azt, hogy legfontosabb: örülni tudni. – P. D.


  • Esti

    2490 Ft

    Ki ne ismerné és szeretné Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetét? Esterházy Péter könyve, az Esti ezt a remekművet írja újra esterházyul: költőien és regényesen: “Egy fiatalember ment a sötét utcán, feltűrt gallérral. Ez én vagyok, idézőjelek közt, én vagyok az én útirajzom, regényes életrajzom (melyben arról is számot adok, hogy a hős hányszor halt meg álmában), maradok töredék. Senki sem azt írja, ami, hanem azt, ami szeretne lenni.”


  • Fancsikó és Pinta

    1390 Ft

    „Fancsikóékat először először 1951-ben találtam ki – szól a kötet bevezetője. – Egy szék a fal felé fordult. A karfán a fehér festék fölrepedezett, mintha megsértődött volna. Álltam a széken, és három szót selypegtem a világnak: fancsikó, kalokagatijja, pinta. A három szó, mint három üveggolyó elgurult, s a felnőttek, ha volt idejük, mosolyogtak. Pedig én azt hiszem, hogy ezek a történetek már akkor bent voltak a szép üveggolyókban.”
    Esterházy Péter 1974-ben mutatkozott be az Alföldben hat novellával, amelyek aztán bekerültek az “írások egy darab madzaga fűzve” alcímű novellaciklusba, amely egy gyermek szemszögéből mutatja meg a világot, két “elválaszthatatlan jó barátja”, Fancsikó és Pinta főszerepeltetésével. A kötet a későbbi Esterházy-prózák minden jellemzőjét felvonultatja: a mese- és anekdotaelemeket, a narráció (az elmondhatóság) nehézséfiének felismerését, a (család)történet széttagolását, a nyelvközpontúságot, a humort és a személyiséget.


  • Fogság

    2990 Ft

    Már megjelenése előtt hatalmas várakozás és az első olvasók elragadtatása övezi Spiró György új regényét.
    Nem csoda: a Fogság egyszerre letehetetlen történelmi
    kalandregény és az értelmezési lehetőségek sokaságát
    kínáló, páratlan szellemi és írói teljesítmény.
    Cselekménye a Krisztus halála körüli esztendőktől a
    zsidó háborúig terjedő időszakot, az i.sz. első
    századot eleveníti fel és teszi érzékletesen
    valóságossá az olvasó számára.

    A Fogság főhőse, Uri, a római zsidó negyedben nő fel,
    s titokzatos módon lesz tagja a delegációnak, amely
    peszahkor az adót viszi Jeruzsálembe. Életét
    végigkíséri a kamaszkori rémület: az apja nem szereti
    őt. Érthetetlen, miért küldik a veszélyes és fárasztó
    útra e testileg gyenge és vaksi fiút. Uri életén
    keresztül bepillanthatunk a zsidó, a görög és a latin
    közösségek hétköznapjaiba, politikai intrikák
    kulisszái mögé. Urit mindig másnak, többnek hiszik,
    mint aki, s így hol együtt vacsorázik Pilátussal, hol
    tolmácsol a császár előtt, hol a legsanyarúbb
    számkivetettség várja. E fordulatos regény ugyanakkor
    kegyetlen beszámoló a világ romlottságáról, és a
    magyar irodalom újabb nagyszerű apa-regénye.

    „Ha a 2004-es évre gondolok (…) a legszebb mégis az volt, amikor Szüts Miklós festőművész és Závada Pál Spiró György még meg sem jelent kéziratáról beszélgettek, és szinte egymás szájából kapták ki a dicsérő szavakat.” – Esterházy Péter


  • Janka estéi

    2290 Ft

    Závada Pál első drámakötete nemcsak azoknak újdonság, aki a műfajt kedvelik, vagy látták a darabokat színpadra állítva, de ajándék régi olvasóinak is. A drámák a prózákhoz, a prózák a drámaváltozatokhoz csinálnak kedvet, hogy bolyonghassunk a műfajok között. A Janka estéi trilógiává fűzi össze a három nagyregényt, a Jadviga párnáját, A fényképész utókorát és az Idegen testünket. Szereplői, akik eddig is fel-felbukkantak itt is ott is, most végigvándorolják, és ,,saját hangjukon” végigbeszélgetik szemünk előtt a XX. századot. Mintha kihúzófilccel kezünkben olvasnánk a régi könyveket, láthatóvá válnak a motívumok, hallhatóvá az énekek, élettelibbek lesznek az alakok, és hangsúlyosabb a mindenkori ,,evickélés” a történelmi és emberi viszonyokban.


  • -10%

    Ottlik Géza: Iskola a határon

    1690 Ft 1521 Ft

    …egyrészt botrányosan modern, másrészt pedig teljesen épeszű könyv, tehát van eleje, van vége, persze közepe is, a mondatok is normálisak, nagybetűvel kezdődnek, írásjel van a végükön. Nem is egy mondatból áll az egész regény, mint, mondjuk, másutt. Mindez talán arra figyelmeztet, hogy modernségen ezeknél a dolgoknál sokkal fontosabbat kell érteni. Mondjuk, egy gondolkodásmódnak vagy még inkább egy létezésnek a radikalizmusát. Hogy erre a radikalizmusra hív föl az Ottlik-könyv a sajátjával. Esterházy Péter


  • A szív segédigéi

    1590 Ft

    Először és utoljára 1985-ben jelent meg önálló
    kötetben Esterházy Péter legszebb könyve, A szív
    segédigéi. A gyászkeretes oldalakon egy anya utolsó
    napjainak története, a haldoklás stációi, a temetés
    körülményei a huszadik század végének deszakralizált
    idején, az egyik gyereke elbeszélésében. Az öregség
    és az elmúlás pátoszmentes krónikájában a tét nagy:
    az anya halálának, és persze úgy általában a halál
    misztériumának megírása. Az új kiadás apropója
    Esterházy Péter Semmi művészet című regényének
    megjelenése, mely erős szálakkal kötődik ezekhez a
    bizonyos segédigékhez.

    Először és utoljára 1985-ben jelent meg önálló
    kötetben Esterházy Péter legszebb könyve, A szív
    segédigéi. A gyászkeretes oldalakon egy anya utolsó
    napjainak története, a haldoklás stációi, a temetés
    körülményei a huszadik század végének deszakralizált
    idején, az egyik gyereke elbeszélésében. Az öregség
    és az elmúlás pátoszmentes krónikájában a tét nagy:
    az anya halálának, és persze úgy általában a halál
    misztériumának megírása. Az új kiadás apropója
    Esterházy Péter Semmi művészet című regényének
    megjelenése, mely erős szálakkal kötődik ezekhez a
    bizonyos segédigékhez.


  • Az évek iszkolása

    1890 Ft

    Huszonnégy évvel később… Legyen a 24 az a szám, amely az Esterházy-kalauz és Az évek iszkolása beszélgetőkönyv között eltelt időt jelenti. Jobban jártunk volna, ha csak 23 iszkolt volna el, mert akkor most kijátszhatnánk ezt a remek prímszámot.
    Végre megtudhatjuk, melyik században élt volna szívesen Esterházy Péter, vagy mit olvasott föl neki az édesanyja, és mit olvasott ő a gyerekeinek (már ha azt olvasásnak lehet nevezni). (Nem.) És ne higgyék, hogy már mindent tudnak Esterházy édesapjáról és édesanyjáról, vagy a testvéreivel, a gyerekeivel, unokáival (!), sőtpláne a feleségével való viszonyáról, hogy a szavakat, mondatokat ne is említsük. (De.) Félő, az is lelepleződik, ki volt az első barátnője, és mikor kezdett erotikus irodalmat olvasni. (Az Egri csillagok nyitójelenete???) És hogy miért könnyebb az evésről írni, mint a szeretkezésről. A családtól indulunk, de lesz Isten is. Haza is. Most akkor ki ő, Bováryné vagy Esti Kornél?
    Szóval Amit tudni akarsz Esterházy Péterről, de sosem merted megkérdezni (váltunk át olcsón magázásról tegezésre), azt ismét megtette helyetted Mariann D. Birnbaum, Esterházy kalauza, aki a szerzőt közelgő hatvanötödik születésnapja alkalmából szólította föl újra, hogy kezelje a jegyét, vagy mutassa föl a bérletét. A 65 meg legalább félprím. Hogy ez mit is jelent, azt majd megkérdezzük még tőle.

    Huszonnégy évvel később… Legyen a 24 az a szám, amely az Esterházy-kalauz és Az évek iszkolása beszélgetőkönyv között eltelt időt jelenti. Jobban jártunk volna, ha csak 23 iszkolt volna el, mert akkor most kijátszhatnánk ezt a remek prímszámot.
    Végre megtudhatjuk, melyik században élt volna szívesen Esterházy Péter, vagy mit olvasott föl neki az édesanyja, és mit olvasott ő a gyerekeinek (már ha azt olvasásnak lehet nevezni). (Nem.) És ne higgyék, hogy már mindent tudnak Esterházy édesapjáról és édesanyjáról, vagy a testvéreivel, a gyerekeivel, unokáival (!), sőtpláne a feleségével való viszonyáról, hogy a szavakat, mondatokat ne is említsük. (De.) Félő, az is lelepleződik, ki volt az első barátnője, és mikor kezdett erotikus irodalmat olvasni. (Az Egri csillagok nyitójelenete???) És hogy miért könnyebb az evésről írni, mint a szeretkezésről. A családtól indulunk, de lesz Isten is. Haza is. Most akkor ki ő, Bováryné vagy Esti Kornél?
    Szóval Amit tudni akarsz Esterházy Péterről, de sosem merted megkérdezni (váltunk át olcsón magázásról tegezésre), azt ismét megtette helyetted Mariann D. Birnbaum, Esterházy kalauza, aki a szerzőt közelgő hatvanötödik születésnapja alkalmából szólította föl újra, hogy kezelje a jegyét, vagy mutassa föl a bérletét. A 65 meg legalább félprím. Hogy ez mit is jelent, azt majd megkérdezzük még tőle.


  • Egy kék haris

    1990 Ft

    „Senkit ne tévesszen meg a megnyirbált cím: valódi >>kékharisnyák<< olvashatók ebben a kötetben is. Vagyis hamisítatlan Esterházy-publicisztikák: glosszák, jegyzetek, esszéisztikus elmélkedések. A tárgy pedig ezúttal is bármi, azazhogy minden, amit az író észrevesz, s amire rögtön reflektál. A kor lélegzik ezekben az írásokban, néha éppenséggel légszomjjal küzdve, máskor megnyugodva. Meglehet, kevesebb a vitriol, több a rezignált bölcsesség. S hogy ez miért van így, arra áttételesen választ kapunk a kötetet záró nagy ívű esszéből, mely egyszerre szól regényről és politikáról, hagyományról és egyéniségről, de mindenekelőtt a magyar nyelvről, a magyar mondatról. Amely >>nem a nyelvből jön, hanem a szerzőből, vagyis mindig személyes, mindig bravúros. Stílus és nem létezés.<< Esterházy írói személyiségét, emberi karakterét árnyalja olvasói számára a Petri György által készített interjú.”

    „Senkit ne tévesszen meg a megnyirbált cím: valódi >>kékharisnyák<< olvashatók ebben a kötetben is. Vagyis hamisítatlan Esterházy-publicisztikák: glosszák, jegyzetek, esszéisztikus elmélkedések. A tárgy pedig ezúttal is bármi, azazhogy minden, amit az író észrevesz, s amire rögtön reflektál. A kor lélegzik ezekben az írásokban, néha éppenséggel légszomjjal küzdve, máskor megnyugodva. Meglehet, kevesebb a vitriol, több a rezignált bölcsesség. S hogy ez miért van így, arra áttételesen választ kapunk a kötetet záró nagy ívű esszéből, mely egyszerre szól regényről és politikáról, hagyományról és egyéniségről, de mindenekelőtt a magyar nyelvről, a magyar mondatról. Amely >>nem a nyelvből jön, hanem a szerzőből, vagyis mindig személyes, mindig bravúros. Stílus és nem létezés.<< Esterházy írói személyiségét, emberi karakterét árnyalja olvasói számára a Petri György által készített interjú.”


  • Egy kékharisnya följegyzéseiből

    2390 Ft

    A kötet az 1991 és 1994 tavasza közt született Esterházy-írásokat tartalmazza, mindazt, ami nem regény és nincs Kertész Imrének ajánlva. A szerző némiképpen önkényesen csoportosította a szövegeket, meghagyva egyben és időrendben az Élet és Irodalom-beli ,,kékharisnyákat”, melyek így talán a (velünk) múló időt is mutatják. Az önismétléseket se nagyon gyomlálta ki, mutassák csak, hogy így dolgozik: rakosgat.

    A kötet az 1991 és 1994 tavasza közt született Esterházy-írásokat tartalmazza, mindazt, ami nem regény és nincs Kertész Imrének ajánlva. A szerző némiképpen önkényesen csoportosította a szövegeket, meghagyva egyben és időrendben az Élet és Irodalom-beli ,,kékharisnyákat”, melyek így talán a (velünk) múló időt is mutatják. Az önismétléseket se nagyon gyomlálta ki, mutassák csak, hogy így dolgozik: rakosgat.


  • Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat

    1990 Ft

    Íme, egy friss, ropogós regény a tizenhetedik századról. Tehát történelmi regénynek kell lennie, mert hogyan is lehetne más, mint történelmi, ha egyszer a tizenhetedik században játszódik, de a huszonegyedik században írták? Írta – Esterházy Péter. – E. P. Egy kemény asszonyról szól, aki tud szeretni. Így gyűlölni is. Továbbá az Úristenről és Gizi nevű bakmacskájáról. Férfiakról is, az egyik Nyáry Pál, igen, egy ilyen nevűt a tizenkilencedik századból ismerünk, aki tehát így nem lehet azonos hősünkkel. Ahogy egy másik szereplő, Christoph Ransmayr csöndhintókészítő neve is csak véletlenül esik egybe a kortárs osztrák íróéval. Próbáljunk hát megbarátkozni a gondolattal, hogy a történelmi regény mint műfaj kap fogni még egy vajszínű árnyalatot az Egyszerű történet vessző száz oldal kardozós változatában. Más férfiak is regénykednek itten, az egyikük szakács – „A nagy ételsorokat még mindig fejből tudja, akár a Miatyánkot” -, specialitása a tengeri piláf. Vagy itt van Croy herceg: megfigyeltet és jelentéseket írat, de a jelentéseket tán el se olvassa. „Sebaj, tudjuk, a jelentés lényege nem az, hogy olvassák, hanem hogy írják őket.” Nem volna ez így szerencsés azonban a könyvekkel. Ha nem olvassák őket, nem történik semmi, porfogó tárgyakká lesznek. Ha meg ezt itt nem olvassák el, nem tudják meg soha, milyen az Esterházy-féle kardozós. Sem azt, hogy legfontosabb: örülni tudni. – P. D.

    Íme, egy friss, ropogós regény a tizenhetedik századról. Tehát történelmi regénynek kell lennie, mert hogyan is lehetne más, mint történelmi, ha egyszer a tizenhetedik században játszódik, de a huszonegyedik században írták? Írta – Esterházy Péter. – E. P. Egy kemény asszonyról szól, aki tud szeretni. Így gyűlölni is. Továbbá az Úristenről és Gizi nevű bakmacskájáról. Férfiakról is, az egyik Nyáry Pál, igen, egy ilyen nevűt a tizenkilencedik századból ismerünk, aki tehát így nem lehet azonos hősünkkel. Ahogy egy másik szereplő, Christoph Ransmayr csöndhintókészítő neve is csak véletlenül esik egybe a kortárs osztrák íróéval. Próbáljunk hát megbarátkozni a gondolattal, hogy a történelmi regény mint műfaj kap fogni még egy vajszínű árnyalatot az Egyszerű történet vessző száz oldal kardozós változatában. Más férfiak is regénykednek itten, az egyikük szakács – „A nagy ételsorokat még mindig fejből tudja, akár a Miatyánkot” -, specialitása a tengeri piláf. Vagy itt van Croy herceg: megfigyeltet és jelentéseket írat, de a jelentéseket tán el se olvassa. „Sebaj, tudjuk, a jelentés lényege nem az, hogy olvassák, hanem hogy írják őket.” Nem volna ez így szerencsés azonban a könyvekkel. Ha nem olvassák őket, nem történik semmi, porfogó tárgyakká lesznek. Ha meg ezt itt nem olvassák el, nem tudják meg soha, milyen az Esterházy-féle kardozós. Sem azt, hogy legfontosabb: örülni tudni. – P. D.


  • Esti

    2490 Ft

    Ki ne ismerné és szeretné Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetét? Esterházy Péter könyve, az Esti ezt a remekművet írja újra esterházyul: költőien és regényesen: “Egy fiatalember ment a sötét utcán, feltűrt gallérral. Ez én vagyok, idézőjelek közt, én vagyok az én útirajzom, regényes életrajzom (melyben arról is számot adok, hogy a hős hányszor halt meg álmában), maradok töredék. Senki sem azt írja, ami, hanem azt, ami szeretne lenni.”

    Ki ne ismerné és szeretné Kosztolányi Dezső Esti Kornél című kötetét? Esterházy Péter könyve, az Esti ezt a remekművet írja újra esterházyul: költőien és regényesen: “Egy fiatalember ment a sötét utcán, feltűrt gallérral. Ez én vagyok, idézőjelek közt, én vagyok az én útirajzom, regényes életrajzom (melyben arról is számot adok, hogy a hős hányszor halt meg álmában), maradok töredék. Senki sem azt írja, ami, hanem azt, ami szeretne lenni.”


  • Fancsikó és Pinta

    1390 Ft

    „Fancsikóékat először először 1951-ben találtam ki – szól a kötet bevezetője. – Egy szék a fal felé fordult. A karfán a fehér festék fölrepedezett, mintha megsértődött volna. Álltam a széken, és három szót selypegtem a világnak: fancsikó, kalokagatijja, pinta. A három szó, mint három üveggolyó elgurult, s a felnőttek, ha volt idejük, mosolyogtak. Pedig én azt hiszem, hogy ezek a történetek már akkor bent voltak a szép üveggolyókban.”
    Esterházy Péter 1974-ben mutatkozott be az Alföldben hat novellával, amelyek aztán bekerültek az “írások egy darab madzaga fűzve” alcímű novellaciklusba, amely egy gyermek szemszögéből mutatja meg a világot, két “elválaszthatatlan jó barátja”, Fancsikó és Pinta főszerepeltetésével. A kötet a későbbi Esterházy-prózák minden jellemzőjét felvonultatja: a mese- és anekdotaelemeket, a narráció (az elmondhatóság) nehézséfiének felismerését, a (család)történet széttagolását, a nyelvközpontúságot, a humort és a személyiséget.

    „Fancsikóékat először először 1951-ben találtam ki – szól a kötet bevezetője. – Egy szék a fal felé fordult. A karfán a fehér festék fölrepedezett, mintha megsértődött volna. Álltam a széken, és három szót selypegtem a világnak: fancsikó, kalokagatijja, pinta. A három szó, mint három üveggolyó elgurult, s a felnőttek, ha volt idejük, mosolyogtak. Pedig én azt hiszem, hogy ezek a történetek már akkor bent voltak a szép üveggolyókban.”
    Esterházy Péter 1974-ben mutatkozott be az Alföldben hat novellával, amelyek aztán bekerültek az “írások egy darab madzaga fűzve” alcímű novellaciklusba, amely egy gyermek szemszögéből mutatja meg a világot, két “elválaszthatatlan jó barátja”, Fancsikó és Pinta főszerepeltetésével. A kötet a későbbi Esterházy-prózák minden jellemzőjét felvonultatja: a mese- és anekdotaelemeket, a narráció (az elmondhatóság) nehézséfiének felismerését, a (család)történet széttagolását, a nyelvközpontúságot, a humort és a személyiséget.


  • Fogság

    2990 Ft

    Már megjelenése előtt hatalmas várakozás és az első olvasók elragadtatása övezi Spiró György új regényét.
    Nem csoda: a Fogság egyszerre letehetetlen történelmi
    kalandregény és az értelmezési lehetőségek sokaságát
    kínáló, páratlan szellemi és írói teljesítmény.
    Cselekménye a Krisztus halála körüli esztendőktől a
    zsidó háborúig terjedő időszakot, az i.sz. első
    századot eleveníti fel és teszi érzékletesen
    valóságossá az olvasó számára.

    A Fogság főhőse, Uri, a római zsidó negyedben nő fel,
    s titokzatos módon lesz tagja a delegációnak, amely
    peszahkor az adót viszi Jeruzsálembe. Életét
    végigkíséri a kamaszkori rémület: az apja nem szereti
    őt. Érthetetlen, miért küldik a veszélyes és fárasztó
    útra e testileg gyenge és vaksi fiút. Uri életén
    keresztül bepillanthatunk a zsidó, a görög és a latin
    közösségek hétköznapjaiba, politikai intrikák
    kulisszái mögé. Urit mindig másnak, többnek hiszik,
    mint aki, s így hol együtt vacsorázik Pilátussal, hol
    tolmácsol a császár előtt, hol a legsanyarúbb
    számkivetettség várja. E fordulatos regény ugyanakkor
    kegyetlen beszámoló a világ romlottságáról, és a
    magyar irodalom újabb nagyszerű apa-regénye.

    „Ha a 2004-es évre gondolok (…) a legszebb mégis az volt, amikor Szüts Miklós festőművész és Závada Pál Spiró György még meg sem jelent kéziratáról beszélgettek, és szinte egymás szájából kapták ki a dicsérő szavakat.” – Esterházy Péter

    Már megjelenése előtt hatalmas várakozás és az első olvasók elragadtatása övezi Spiró György új regényét.
    Nem csoda: a Fogság egyszerre letehetetlen történelmi
    kalandregény és az értelmezési lehetőségek sokaságát
    kínáló, páratlan szellemi és írói teljesítmény.
    Cselekménye a Krisztus halála körüli esztendőktől a
    zsidó háborúig terjedő időszakot, az i.sz. első
    századot eleveníti fel és teszi érzékletesen
    valóságossá az olvasó számára.

    A Fogság főhőse, Uri, a római zsidó negyedben nő fel,
    s titokzatos módon lesz tagja a delegációnak, amely
    peszahkor az adót viszi Jeruzsálembe. Életét
    végigkíséri a kamaszkori rémület: az apja nem szereti
    őt. Érthetetlen, miért küldik a veszélyes és fárasztó
    útra e testileg gyenge és vaksi fiút. Uri életén
    keresztül bepillanthatunk a zsidó, a görög és a latin
    közösségek hétköznapjaiba, politikai intrikák
    kulisszái mögé. Urit mindig másnak, többnek hiszik,
    mint aki, s így hol együtt vacsorázik Pilátussal, hol
    tolmácsol a császár előtt, hol a legsanyarúbb
    számkivetettség várja. E fordulatos regény ugyanakkor
    kegyetlen beszámoló a világ romlottságáról, és a
    magyar irodalom újabb nagyszerű apa-regénye.

    „Ha a 2004-es évre gondolok (…) a legszebb mégis az volt, amikor Szüts Miklós festőművész és Závada Pál Spiró György még meg sem jelent kéziratáról beszélgettek, és szinte egymás szájából kapták ki a dicsérő szavakat.” – Esterházy Péter


  • Janka estéi

    2290 Ft

    Závada Pál első drámakötete nemcsak azoknak újdonság, aki a műfajt kedvelik, vagy látták a darabokat színpadra állítva, de ajándék régi olvasóinak is. A drámák a prózákhoz, a prózák a drámaváltozatokhoz csinálnak kedvet, hogy bolyonghassunk a műfajok között. A Janka estéi trilógiává fűzi össze a három nagyregényt, a Jadviga párnáját, A fényképész utókorát és az Idegen testünket. Szereplői, akik eddig is fel-felbukkantak itt is ott is, most végigvándorolják, és ,,saját hangjukon” végigbeszélgetik szemünk előtt a XX. századot. Mintha kihúzófilccel kezünkben olvasnánk a régi könyveket, láthatóvá válnak a motívumok, hallhatóvá az énekek, élettelibbek lesznek az alakok, és hangsúlyosabb a mindenkori ,,evickélés” a történelmi és emberi viszonyokban.

    Závada Pál első drámakötete nemcsak azoknak újdonság, aki a műfajt kedvelik, vagy látták a darabokat színpadra állítva, de ajándék régi olvasóinak is. A drámák a prózákhoz, a prózák a drámaváltozatokhoz csinálnak kedvet, hogy bolyonghassunk a műfajok között. A Janka estéi trilógiává fűzi össze a három nagyregényt, a Jadviga párnáját, A fényképész utókorát és az Idegen testünket. Szereplői, akik eddig is fel-felbukkantak itt is ott is, most végigvándorolják, és ,,saját hangjukon” végigbeszélgetik szemünk előtt a XX. századot. Mintha kihúzófilccel kezünkben olvasnánk a régi könyveket, láthatóvá válnak a motívumok, hallhatóvá az énekek, élettelibbek lesznek az alakok, és hangsúlyosabb a mindenkori ,,evickélés” a történelmi és emberi viszonyokban.


  • -10%

    Ottlik Géza: Iskola a határon

    1690 Ft 1521 Ft

    …egyrészt botrányosan modern, másrészt pedig teljesen épeszű könyv, tehát van eleje, van vége, persze közepe is, a mondatok is normálisak, nagybetűvel kezdődnek, írásjel van a végükön. Nem is egy mondatból áll az egész regény, mint, mondjuk, másutt. Mindez talán arra figyelmeztet, hogy modernségen ezeknél a dolgoknál sokkal fontosabbat kell érteni. Mondjuk, egy gondolkodásmódnak vagy még inkább egy létezésnek a radikalizmusát. Hogy erre a radikalizmusra hív föl az Ottlik-könyv a sajátjával. Esterházy Péter

    …egyrészt botrányosan modern, másrészt pedig teljesen épeszű könyv, tehát van eleje, van vége, persze közepe is, a mondatok is normálisak, nagybetűvel kezdődnek, írásjel van a végükön. Nem is egy mondatból áll az egész regény, mint, mondjuk, másutt. Mindez talán arra figyelmeztet, hogy modernségen ezeknél a dolgoknál sokkal fontosabbat kell érteni. Mondjuk, egy gondolkodásmódnak vagy még inkább egy létezésnek a radikalizmusát. Hogy erre a radikalizmusra hív föl az Ottlik-könyv a sajátjával. Esterházy Péter