Megjelenítve 261–269 / 269 találat

RENDEZÉS

NÉZET

  • Veszett paradicsom

    2290 Ft

    Réges-rég történt már, hogy kiűzettünk a Paradicsomból. Hisszük is, meg nem is, hogy az Éden létezett egyáltalán. Talán elveszett, talán megveszett, talán még mindig ott vagyunk, s újra és újra bűnbe esünk. Ebben a könyvben a férfiak kallódó ádámok, akik hol léhán, hol elképesztő elszántsággal vetik bele magukat az önpusztításba, az apokalipszisbe, a nők pedig csábító, rafinált évák, akik hol ifjú perditák, hol érett szépasszonyok bőrébe bújnak, de mindig taszítanak egyet a lejtőn lefelé csúszó (elvileg) erősebbik nemen. Persze ez a pusztulás egyáltalán nem lehangoló, inkább groteszk, abszurd és vicces. Nemcsak szánjuk hőseit, hanem bizony velük (sokszor rajtuk) nevetünk, s közben nem feledkezünk meg a kulináris és az altesti élvezetekről sem. Cserna-Szabó András ezúttal a végzetes szenvedélyek női nevek mögé bújtatott katalógusát írta meg.


  • Veszettek

    1990 Ft

    Pongrácbánya egy álmos kisváros valahol Magyarországon. Tűz üt ki a művelődési ház épületében, az elkövetők helyi fiatalok. Erre az isten háta mögötti településre helyezik át Ács János rendőr századost. Határozott elképzelésekkel érkezik, célja: megszüntetni a városban uralkodó káoszt.
    Karizmatikus férfi, aki az addig csak kallódó fiatalokból egyfajta polgárőrséget szervez. A csapat módszerei nem aratnak osztatlan tetszést.
    Milyen következményekkel járhat, ha a még könnyen befolyásolható fiatalok egy olyan vezető mögé sorakozhatnak, aki hatalommal ruházza fel őket? Ez a hatalom vajon képes családokat szétszakítani? Egy egész közösséget félelemmel átitatni? Hol a határ? Hol az igazság?
    Czető Bernát László műve fikció. De a mai magyar valóság tükröződik benne.


  • VII. Olivér

    1690 Ft

    Egy király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami – VII. Olivér exkirály. Mi ez? A legősibb vígjátéki forrás, a személycsere egy fejtetőre állított változata? Paradoxonok halmozása a kor divatja szerint? Vagy az egzisztencialista filozófia egyik legizgalmasabb problémájának – mi a személyiség? – játékos feldolgozása és persziflázsa egyszerre? Szerb Antal 1942-43-ban A. H. Redcliff angol írói álnév mögé rejtőzve jelentette meg ezt a bűbájos regényt, s nem sokkal ezután Ex címmel vígjáték formájában is feldolgozta a történetet.


  • Virágzabálók

    2790 Ft

    Darvasi László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot.
    Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik (,,angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám -, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr.
    Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja.
    És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények – drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.


  • Vonalkód – tizenöt történet

    1390 Ft

    Első ízben jelentkezik novellákkal a népszerű költőnő. Írásaiban a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg a hetvenes éveket.


  • VS

    2390 Ft

    Sándor gróf – ennek a rendkívüli érzékenységből, szeretetéhségből és Istent kísértő fájdalomból szőtt regénynek a főhőse. Sándorként éli az életét, lányokkal, nőkkel folytatott perzselő szerelmekben, és tragédiája, hogy a világ kegyetlen tükrében kénytelen újra és újra megpillantani valódi énjét: Saroltát, akinek őt a természet szánta – és talán csak a monogramja az, amelyben ez az őrjítő ellentét összebékíthető.A történet jelene az 1889 és 1901 közti időszak. V. S. ,,lelepleződése"" után keletkező börtönnaplója, versei, feleségéhez írt kétségbeesett levelei, életének históriája és az őt vizsgáló orvos jelentései letehetetlen regénnyé fűződve mesélik el egy XIX. századi romantikus lélek hányattatott sorsát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd a kiegyezés utáni vágyak, csalódások és mitikussá álmodott emlékek és remények, az eltűnő-félben lévő nemesi és a fénykorát élő színházi világ, valamint a pezsgő kulturális élet a történet háttere.A világban a tudomány és a technika, a filozófia és a teológia forradalma zajlik, az emberben a hús és a lélek kémiája és biológiája csap össze a társadalmi megítéléssel. Érezhet-e, élhet-e férfiként az, aki nőnek született? Szerethet-e nőket úgy, hogy teljessé váljanak a szerelemben? Rakovszky Zsuzsa érzékeny időutazásra hív és a szerelem nyelvén kalauzolja olvasóját Vay Sarolta/Sándor történelmünkre örökített sorsának kényes kérdéseihez.


  • Wünsch-híd

    1990 Ft

    Van egy titokzatos híd a Városligetben a Hősök tere és a tó között. „Erre járt a földalatti, a síneket betemették, néhány méternyi földön ível át a gyaloghíd. Céltalan kerülő az ég felé, emléke a nincsnek.” Garaczi László mára már klasszikus lemur-sorozatának újabb emlékezetes része erre jár. Az elbeszélői hang egyszerre naivan gyermeki és a vénnél is vénebb; a folyamatos múlt intenzív jelenléte alakítja-tagolja ezeket a kisprózai mesterfutamokat. A regény apró elemekből épül fel és az egész árnyéka a hiányt rajzolja ki. Garaczi közelről pillant az emlékezet és a felejtés tárgyaira, megfigyeli a múltat, leírásai az érzékeinkre hatnak. Ennek az írásművészetnek ízei vannak, mégsem hangulatpróza. Melankólia és pátosz, szerelemsorok és egyedüllét, város és liget. Földalatti a szöveg felett. És szeretetteljes irónia. Ez a könyv az áthidalás minimumcsendekből összeálló nagy prózája.


  • York napsütése zengő tombolás

    1890 Ft

    Kovács András Ferenc a lírai rögtönzések poétája is, különösen annak a ritmusos, spontán, szó szerint látványos, mégis hétköznapi beszédnek a mestere, melyben a színház és a vers egyre inkább elkülönülő világa termékenyen kapcsolódik össze, s keze nyomán élettel telítődik a vers-színház, amely hol világdráma, hol utcai örömzene, vagy kész kabaré. S hogy miért ,,kettős verseskönyv”? A York napsütése sekszpirályi, és a Zengő tombolás hétköznapi versei egymásra is rímelnek, kiegészítik egymást, s hol láthatón, hol láthatatlanul folytatják kettősségekkel teljes párbeszédüket – sokszorozottan megkettőzötten, kettős visszhangokkal válaszolgatnak egymásnak. A Shakespeare szellemének szentelt könyv így lesz színházi könyvvé, a színházi könyv pedig így úszik át a költészetek szellemének szentelt hétköznapok nem kevésbé teátrumi könyvébe, miközben mindkét könyv egyetlen, rejtett harmadikká (apakönyvként is olvashatóvá) változik át. A többi csak játékosság, teremtő szómágia, töprengő aggódás a hatalmas színház, azaz a voltaképpeni világ sorsa felett.


  • Zsebtükör (Válogatott írások)

    1990 Ft

    Rubin Szilárd életművének újrafelfedezése az utóbbi tíz év egyik legnagyobb szenzációja. A Csirkejáték, a Római Egyes és az Aprószentek hosszú évtizedeken át elfelejtett szerzője immár elfoglalta az őt megillető helyet az 1945 utáni magyar irodalomban. A kisebb írásai ugyanakkor mind ez idáig jószerivel elérhetetlenek voltak a szélesebb olvasóközönség számára. E kötet ezt a hiányt igyekszik pótolni: nemcsak Rubin Szilárd verseit, illetve prózai írásainak a legjavát közli, hanem esszéit-kritikáit is, valamint válogatást nyújt a hagyatékban maradt levelezésből. Az anyagot a Rubin Szilárd – pályarajz című monográfia szerzője, Keresztesi József állította össze; szándéka szerint azokat az írásokat gyűjtötte itt egybe, amelyek érdemben gazdagíthatják, illetve árnyalhatják erről a különös pályafutásról alkotott képünket.


  • Veszett paradicsom

    2290 Ft

    Réges-rég történt már, hogy kiűzettünk a Paradicsomból. Hisszük is, meg nem is, hogy az Éden létezett egyáltalán. Talán elveszett, talán megveszett, talán még mindig ott vagyunk, s újra és újra bűnbe esünk. Ebben a könyvben a férfiak kallódó ádámok, akik hol léhán, hol elképesztő elszántsággal vetik bele magukat az önpusztításba, az apokalipszisbe, a nők pedig csábító, rafinált évák, akik hol ifjú perditák, hol érett szépasszonyok bőrébe bújnak, de mindig taszítanak egyet a lejtőn lefelé csúszó (elvileg) erősebbik nemen. Persze ez a pusztulás egyáltalán nem lehangoló, inkább groteszk, abszurd és vicces. Nemcsak szánjuk hőseit, hanem bizony velük (sokszor rajtuk) nevetünk, s közben nem feledkezünk meg a kulináris és az altesti élvezetekről sem. Cserna-Szabó András ezúttal a végzetes szenvedélyek női nevek mögé bújtatott katalógusát írta meg.

    Réges-rég történt már, hogy kiűzettünk a Paradicsomból. Hisszük is, meg nem is, hogy az Éden létezett egyáltalán. Talán elveszett, talán megveszett, talán még mindig ott vagyunk, s újra és újra bűnbe esünk. Ebben a könyvben a férfiak kallódó ádámok, akik hol léhán, hol elképesztő elszántsággal vetik bele magukat az önpusztításba, az apokalipszisbe, a nők pedig csábító, rafinált évák, akik hol ifjú perditák, hol érett szépasszonyok bőrébe bújnak, de mindig taszítanak egyet a lejtőn lefelé csúszó (elvileg) erősebbik nemen. Persze ez a pusztulás egyáltalán nem lehangoló, inkább groteszk, abszurd és vicces. Nemcsak szánjuk hőseit, hanem bizony velük (sokszor rajtuk) nevetünk, s közben nem feledkezünk meg a kulináris és az altesti élvezetekről sem. Cserna-Szabó András ezúttal a végzetes szenvedélyek női nevek mögé bújtatott katalógusát írta meg.


  • Veszettek

    1990 Ft

    Pongrácbánya egy álmos kisváros valahol Magyarországon. Tűz üt ki a művelődési ház épületében, az elkövetők helyi fiatalok. Erre az isten háta mögötti településre helyezik át Ács János rendőr századost. Határozott elképzelésekkel érkezik, célja: megszüntetni a városban uralkodó káoszt.
    Karizmatikus férfi, aki az addig csak kallódó fiatalokból egyfajta polgárőrséget szervez. A csapat módszerei nem aratnak osztatlan tetszést.
    Milyen következményekkel járhat, ha a még könnyen befolyásolható fiatalok egy olyan vezető mögé sorakozhatnak, aki hatalommal ruházza fel őket? Ez a hatalom vajon képes családokat szétszakítani? Egy egész közösséget félelemmel átitatni? Hol a határ? Hol az igazság?
    Czető Bernát László műve fikció. De a mai magyar valóság tükröződik benne.

    Pongrácbánya egy álmos kisváros valahol Magyarországon. Tűz üt ki a művelődési ház épületében, az elkövetők helyi fiatalok. Erre az isten háta mögötti településre helyezik át Ács János rendőr századost. Határozott elképzelésekkel érkezik, célja: megszüntetni a városban uralkodó káoszt.
    Karizmatikus férfi, aki az addig csak kallódó fiatalokból egyfajta polgárőrséget szervez. A csapat módszerei nem aratnak osztatlan tetszést.
    Milyen következményekkel járhat, ha a még könnyen befolyásolható fiatalok egy olyan vezető mögé sorakozhatnak, aki hatalommal ruházza fel őket? Ez a hatalom vajon képes családokat szétszakítani? Egy egész közösséget félelemmel átitatni? Hol a határ? Hol az igazság?
    Czető Bernát László műve fikció. De a mai magyar valóság tükröződik benne.


  • VII. Olivér

    1690 Ft

    Egy király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami – VII. Olivér exkirály. Mi ez? A legősibb vígjátéki forrás, a személycsere egy fejtetőre állított változata? Paradoxonok halmozása a kor divatja szerint? Vagy az egzisztencialista filozófia egyik legizgalmasabb problémájának – mi a személyiség? – játékos feldolgozása és persziflázsa egyszerre? Szerb Antal 1942-43-ban A. H. Redcliff angol írói álnév mögé rejtőzve jelentette meg ezt a bűbájos regényt, s nem sokkal ezután Ex címmel vígjáték formájában is feldolgozta a történetet.

    Egy király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami – VII. Olivér exkirály. Mi ez? A legősibb vígjátéki forrás, a személycsere egy fejtetőre állított változata? Paradoxonok halmozása a kor divatja szerint? Vagy az egzisztencialista filozófia egyik legizgalmasabb problémájának – mi a személyiség? – játékos feldolgozása és persziflázsa egyszerre? Szerb Antal 1942-43-ban A. H. Redcliff angol írói álnév mögé rejtőzve jelentette meg ezt a bűbájos regényt, s nem sokkal ezután Ex címmel vígjáték formájában is feldolgozta a történetet.


  • Virágzabálók

    2790 Ft

    Darvasi László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot.
    Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik (,,angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám -, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr.
    Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja.
    És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények – drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.

    Darvasi László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot.
    Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik (,,angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám -, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr.
    Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja.
    És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények – drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.


  • Vonalkód – tizenöt történet

    1390 Ft

    Első ízben jelentkezik novellákkal a népszerű költőnő. Írásaiban a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg a hetvenes éveket.

    Első ízben jelentkezik novellákkal a népszerű költőnő. Írásaiban a legszemélyesebb történeteken keresztül idézi meg a hetvenes éveket.


  • VS

    2390 Ft

    Sándor gróf – ennek a rendkívüli érzékenységből, szeretetéhségből és Istent kísértő fájdalomból szőtt regénynek a főhőse. Sándorként éli az életét, lányokkal, nőkkel folytatott perzselő szerelmekben, és tragédiája, hogy a világ kegyetlen tükrében kénytelen újra és újra megpillantani valódi énjét: Saroltát, akinek őt a természet szánta – és talán csak a monogramja az, amelyben ez az őrjítő ellentét összebékíthető.A történet jelene az 1889 és 1901 közti időszak. V. S. ,,lelepleződése"" után keletkező börtönnaplója, versei, feleségéhez írt kétségbeesett levelei, életének históriája és az őt vizsgáló orvos jelentései letehetetlen regénnyé fűződve mesélik el egy XIX. századi romantikus lélek hányattatott sorsát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd a kiegyezés utáni vágyak, csalódások és mitikussá álmodott emlékek és remények, az eltűnő-félben lévő nemesi és a fénykorát élő színházi világ, valamint a pezsgő kulturális élet a történet háttere.A világban a tudomány és a technika, a filozófia és a teológia forradalma zajlik, az emberben a hús és a lélek kémiája és biológiája csap össze a társadalmi megítéléssel. Érezhet-e, élhet-e férfiként az, aki nőnek született? Szerethet-e nőket úgy, hogy teljessé váljanak a szerelemben? Rakovszky Zsuzsa érzékeny időutazásra hív és a szerelem nyelvén kalauzolja olvasóját Vay Sarolta/Sándor történelmünkre örökített sorsának kényes kérdéseihez.

    Sándor gróf – ennek a rendkívüli érzékenységből, szeretetéhségből és Istent kísértő fájdalomból szőtt regénynek a főhőse. Sándorként éli az életét, lányokkal, nőkkel folytatott perzselő szerelmekben, és tragédiája, hogy a világ kegyetlen tükrében kénytelen újra és újra megpillantani valódi énjét: Saroltát, akinek őt a természet szánta – és talán csak a monogramja az, amelyben ez az őrjítő ellentét összebékíthető.A történet jelene az 1889 és 1901 közti időszak. V. S. ,,lelepleződése"" után keletkező börtönnaplója, versei, feleségéhez írt kétségbeesett levelei, életének históriája és az őt vizsgáló orvos jelentései letehetetlen regénnyé fűződve mesélik el egy XIX. századi romantikus lélek hányattatott sorsát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd a kiegyezés utáni vágyak, csalódások és mitikussá álmodott emlékek és remények, az eltűnő-félben lévő nemesi és a fénykorát élő színházi világ, valamint a pezsgő kulturális élet a történet háttere.A világban a tudomány és a technika, a filozófia és a teológia forradalma zajlik, az emberben a hús és a lélek kémiája és biológiája csap össze a társadalmi megítéléssel. Érezhet-e, élhet-e férfiként az, aki nőnek született? Szerethet-e nőket úgy, hogy teljessé váljanak a szerelemben? Rakovszky Zsuzsa érzékeny időutazásra hív és a szerelem nyelvén kalauzolja olvasóját Vay Sarolta/Sándor történelmünkre örökített sorsának kényes kérdéseihez.


  • Wünsch-híd

    1990 Ft

    Van egy titokzatos híd a Városligetben a Hősök tere és a tó között. „Erre járt a földalatti, a síneket betemették, néhány méternyi földön ível át a gyaloghíd. Céltalan kerülő az ég felé, emléke a nincsnek.” Garaczi László mára már klasszikus lemur-sorozatának újabb emlékezetes része erre jár. Az elbeszélői hang egyszerre naivan gyermeki és a vénnél is vénebb; a folyamatos múlt intenzív jelenléte alakítja-tagolja ezeket a kisprózai mesterfutamokat. A regény apró elemekből épül fel és az egész árnyéka a hiányt rajzolja ki. Garaczi közelről pillant az emlékezet és a felejtés tárgyaira, megfigyeli a múltat, leírásai az érzékeinkre hatnak. Ennek az írásművészetnek ízei vannak, mégsem hangulatpróza. Melankólia és pátosz, szerelemsorok és egyedüllét, város és liget. Földalatti a szöveg felett. És szeretetteljes irónia. Ez a könyv az áthidalás minimumcsendekből összeálló nagy prózája.

    Van egy titokzatos híd a Városligetben a Hősök tere és a tó között. „Erre járt a földalatti, a síneket betemették, néhány méternyi földön ível át a gyaloghíd. Céltalan kerülő az ég felé, emléke a nincsnek.” Garaczi László mára már klasszikus lemur-sorozatának újabb emlékezetes része erre jár. Az elbeszélői hang egyszerre naivan gyermeki és a vénnél is vénebb; a folyamatos múlt intenzív jelenléte alakítja-tagolja ezeket a kisprózai mesterfutamokat. A regény apró elemekből épül fel és az egész árnyéka a hiányt rajzolja ki. Garaczi közelről pillant az emlékezet és a felejtés tárgyaira, megfigyeli a múltat, leírásai az érzékeinkre hatnak. Ennek az írásművészetnek ízei vannak, mégsem hangulatpróza. Melankólia és pátosz, szerelemsorok és egyedüllét, város és liget. Földalatti a szöveg felett. És szeretetteljes irónia. Ez a könyv az áthidalás minimumcsendekből összeálló nagy prózája.


  • York napsütése zengő tombolás

    1890 Ft

    Kovács András Ferenc a lírai rögtönzések poétája is, különösen annak a ritmusos, spontán, szó szerint látványos, mégis hétköznapi beszédnek a mestere, melyben a színház és a vers egyre inkább elkülönülő világa termékenyen kapcsolódik össze, s keze nyomán élettel telítődik a vers-színház, amely hol világdráma, hol utcai örömzene, vagy kész kabaré. S hogy miért ,,kettős verseskönyv”? A York napsütése sekszpirályi, és a Zengő tombolás hétköznapi versei egymásra is rímelnek, kiegészítik egymást, s hol láthatón, hol láthatatlanul folytatják kettősségekkel teljes párbeszédüket – sokszorozottan megkettőzötten, kettős visszhangokkal válaszolgatnak egymásnak. A Shakespeare szellemének szentelt könyv így lesz színházi könyvvé, a színházi könyv pedig így úszik át a költészetek szellemének szentelt hétköznapok nem kevésbé teátrumi könyvébe, miközben mindkét könyv egyetlen, rejtett harmadikká (apakönyvként is olvashatóvá) változik át. A többi csak játékosság, teremtő szómágia, töprengő aggódás a hatalmas színház, azaz a voltaképpeni világ sorsa felett.

    Kovács András Ferenc a lírai rögtönzések poétája is, különösen annak a ritmusos, spontán, szó szerint látványos, mégis hétköznapi beszédnek a mestere, melyben a színház és a vers egyre inkább elkülönülő világa termékenyen kapcsolódik össze, s keze nyomán élettel telítődik a vers-színház, amely hol világdráma, hol utcai örömzene, vagy kész kabaré. S hogy miért ,,kettős verseskönyv”? A York napsütése sekszpirályi, és a Zengő tombolás hétköznapi versei egymásra is rímelnek, kiegészítik egymást, s hol láthatón, hol láthatatlanul folytatják kettősségekkel teljes párbeszédüket – sokszorozottan megkettőzötten, kettős visszhangokkal válaszolgatnak egymásnak. A Shakespeare szellemének szentelt könyv így lesz színházi könyvvé, a színházi könyv pedig így úszik át a költészetek szellemének szentelt hétköznapok nem kevésbé teátrumi könyvébe, miközben mindkét könyv egyetlen, rejtett harmadikká (apakönyvként is olvashatóvá) változik át. A többi csak játékosság, teremtő szómágia, töprengő aggódás a hatalmas színház, azaz a voltaképpeni világ sorsa felett.


  • Zsebtükör (Válogatott írások)

    1990 Ft

    Rubin Szilárd életművének újrafelfedezése az utóbbi tíz év egyik legnagyobb szenzációja. A Csirkejáték, a Római Egyes és az Aprószentek hosszú évtizedeken át elfelejtett szerzője immár elfoglalta az őt megillető helyet az 1945 utáni magyar irodalomban. A kisebb írásai ugyanakkor mind ez idáig jószerivel elérhetetlenek voltak a szélesebb olvasóközönség számára. E kötet ezt a hiányt igyekszik pótolni: nemcsak Rubin Szilárd verseit, illetve prózai írásainak a legjavát közli, hanem esszéit-kritikáit is, valamint válogatást nyújt a hagyatékban maradt levelezésből. Az anyagot a Rubin Szilárd – pályarajz című monográfia szerzője, Keresztesi József állította össze; szándéka szerint azokat az írásokat gyűjtötte itt egybe, amelyek érdemben gazdagíthatják, illetve árnyalhatják erről a különös pályafutásról alkotott képünket.

    Rubin Szilárd életművének újrafelfedezése az utóbbi tíz év egyik legnagyobb szenzációja. A Csirkejáték, a Római Egyes és az Aprószentek hosszú évtizedeken át elfelejtett szerzője immár elfoglalta az őt megillető helyet az 1945 utáni magyar irodalomban. A kisebb írásai ugyanakkor mind ez idáig jószerivel elérhetetlenek voltak a szélesebb olvasóközönség számára. E kötet ezt a hiányt igyekszik pótolni: nemcsak Rubin Szilárd verseit, illetve prózai írásainak a legjavát közli, hanem esszéit-kritikáit is, valamint válogatást nyújt a hagyatékban maradt levelezésből. Az anyagot a Rubin Szilárd – pályarajz című monográfia szerzője, Keresztesi József állította össze; szándéka szerint azokat az írásokat gyűjtötte itt egybe, amelyek érdemben gazdagíthatják, illetve árnyalhatják erről a különös pályafutásról alkotott képünket.