Mind a(z) 8 találat megjelenítve

RENDEZÉS

NÉZET

  • 1913: Az évszázad nyara

    2100 Ft

    1913: a korszak virága teljében, minden lehetségesnek tűnik. De a ragyogó kezdetben már felsejlik a hanyatlás. 1913-ban az irodalom, a művészet és a zene a végletekig elmegy, mintha már nem is lenne holnap. Proust az eltűnt idő nyomába ered, Malevics négyzetet fest, Stravinsky és Schönberg hallatlan botrányokat okoz, Kirchner megfesti a metropolis arcát, Triesztben Kafka, Joyce és Musil egy és ugyanazon a napon cappucinót iszik – Münchenben pedig egy Adolf Hitler nevű levelezőlap-festő akkurátus városképeit árusítja. Florian Illies könyve sokszínű és lélegzetelállító képet rajzol arról a páratlan évről, amelyben a hosszú 19. század nekicsattan a rövid, háborúkkal és szélsőségekkel terhes 20. századnak: elegáns stílusban, finom humorral kelti életre a kultúrtörténet egyik kulcsfontosságú pillanatát.


  • Állatkert Kolozsváron – Képzelt Erdély

    2590 Ft

    Trianon a mai napig hatással van ránk, akár beszélünk róla, akár nem. György Péter új könyvében a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz nyomába ered, a békeszerződés lehetséges előzményeit és számos következményét szemügyre veszi. Hogyan reagált a magyar irodalom 1920-ban a traumára? Hogyan kezdtek új életet és milyen sorsdilemmákkal birkóztak meg az új határok mögött? Hogyan alakítja történelemképünket, azonosságtudatunkat Trianon? Miképpen néz ki napjaink Trianon-paradigmája? Hogyan lehet átlépni a hallgatás és a traumák határvonalait? Irodalmi művek, privát dokumentumok, épületek és műemlékek segítségével mutatja meg és értelmezi az emlékezés és felejtés kettős működését. A könyv nagy utat jár be: a közelmúlttól 1920-on át napjainkig, Pannonhalmától Székelyudvarhelyen keresztül Budapestig; hősei többek között: Karinthy és Kosztolányi, Szabédi László, Bretter György, Gion Nándor és Szilágyi Domokos. Vitaindító mű, amely a kényszeres hallgatás és a kompenzatív túlbeszéd, a patológiás amnézia és a szemérmetlen konfabulálás tünet-együtteseit megértő, mégis éles érzékenységgel elemzi. Így lesz az esszékönyv úti- és korrajz. Látlelet múltunkról és jövőbeli perspektíváinkról. Valamint az is kiderül, hogy mi köze van Bodor Ádámnak a kolozsvári állatkerthez.


  • Diktatúrák: Horthytól Orbánig – és vissza

    1490 Ft

    Előszó:

    A könyv azokat az írásaimat tartalmazza, amelyeknek a témája közvetlenül a mai magyar politikai élet. Közvetlenül – mert hiszenközvetve irodalomtörténészi, de főként történeti munkáim is át vannak itatva politikával. Azt hiszem, ez se nem érdem, se nem fogyatékosság, inkább alkat és neveltetés kérdése, függvénye.


  • Kádár hitele – A magyar államadósság története 1956-1990

    2890 Ft

    Az elmúlt három évtized leforgása alatt Magyarország többször is súlyos adósságcsapdába került. Az 1970-es és 1980-as évek fordulóján az összeomlástól az országot végül a Valutaalaphoz és a Világbankhoz történő csatlakozás mentette meg. Néhány évvel később az újabb eladósodásból a rendszerváltásig vezetett az út, a 2000-es évek elején megindult folyamatnak pedig a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság, majd újból a Valutaalap mentőöve vetett véget. Az adóssághelyzetek tehát alapvetően befolyásolták a közelmúlt történelmét – sem az 1968-as reform, sem az 1980-as évek intézkedései, sem a rendszerváltás nem érthető meg ezek nélkül.
    Ez a könyv egyfajta történelmi oknyomozás, mely a rendszerváltásig terjedő időszakot tárja fel, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy általa a mai politikai és gazdasági tér is átláthatóbbá váljon.
    Mong Attila, újságíró, több kötet szerzője. 2004-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki újságírói munkásságáért. Jelenleg a Stanford Egyetemen kutat.


  • Kétharmados túlzáskormányzás

    2700 Ft

    Sárközy Tamás szerint a második Orbán-kormány nem maffiaállam, de nem is önálló, mások számára követendő magyar modell. Úgy véli, meg kellene szüntetni a „túlzáskormányzást”, véget kell vetni a szakadatlan forradalomnak és a szükségtelen nemzeti szabadságharcnak. Stabilizálni kell az állam működését, meg kell szüntetni a kaotikus, gondolatnál is sebesebb frakció-törvényhozást. A kormányzás terén is középútra kell kerülni – nemzeti kormányzást kell megvalósítani, az Európai Unió gazdasági és jogi alapértékeinek tiszteletben tartásával.
    Sárközy Tamás legújabb könyve átfogó képet ad a második Orbán-kormány teljes kormányzati ciklusáról, és érzékelteti a 2018-ig terjedő kormányzati periódusban fennálló lehetőségeket.

    A hatalom sose szerette, ha valaki középen áll – Szolón törvényben rendelkezett arról, hogy az ilyen szedje a sátorfáját Athénból. Sárközy Tamás évtizedek óta nem hajlandó egyik oldalra sem állni. „Harag és részrehajlás” nélkül értékel; ugyanolyan higgadtan mond véleményt a „gondolatnál is gyorsabb jogalkotásról” vagy az „irányított nemzeti kapitalizmusról”, mint a stadionépítési programról vagy a várható jövőről. Az ilyen vagy olyan előjelű populista summázatokhoz szokott választópolgár nem győz csodálkozni: jé, ezt így is lehet nézni? Egészen egyedi hangvétel ez a szakmaiságot és bírálatot hol kedélyes, hol cinikus megjegyzésekkel ötvöző stílus, benne az érintettség (szem- és fültanúság) váratlanul fel-felbukkanó adomáival.
    Tábori Zoltán


  • Miért lettem antipatikus?

    1990 Ft

    Őszintén az egészségügyi reformokról. Molnár Lajos 10 hónapon keresztül volt a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere. Kinevezése után rögtön hozzálátott az egészségügy teljes átalakításához, nevéhez öt korszakalkotó törvény megalkotása fűződik. Radikális reformterveivel korábban soha nem tapasztalt indulathullámokat korbácsolt fel az egész országban – nemcsak az ellenzék és a sajtó, az orvosok, a patikusok és a gyógyszergyártók támadták hevesen tevékenysége miatt, de koalíciós partnereivel, sőt, olykor párttársaival is meggyűlt a baja.Ebben a könyvben őszintén, szókimondó stílusban ír a bársonyszékben töltött hónapokról, az egészségügyi reform szükségességéről és arról, milyen érdekek mozgatták a változások ellenzőit, a miniszter politikai ellenlábasait. Izgalmas, nemegyszer botrányos részleteket, kulisszatitkokat árul el arról, hogy valójában kik és hogyan vettek részt az egészségügyi politika megalkotásában.


  • Németh Miklós – Mert ez az ország érdeke

    2590 Ft

    „Hogy teheti meg, hogy közvetlenül a választások előtt minden osztogatás és ígéret nélkül ily szigorúan takarékos költségvetést tervez? Ártani akar saját pártjának?” –kérdezte 1989 decemberében Theo Waigel nyugatnémet pénzügyminiszter Németh Miklós kormányfőtől. „Ez az ország érdeke – hangzott a válasz –, és ez minden pártszempontot felülír.”

    Németh Miklós 1988 novemberétől 1990 májusáig állt a kormány élén. Kezdetben csak a rendszer tágítására törekedhetett, ám 1989 viharos eseményei során a cél már hamarosan úgy fogalmazódott meg, hogy biztosítani kell békés körülmények között az átmenetet, és le kell rakni az eljövendő jogállam alapjait. Németh és miniszterei – a pártállamról leválva, egyedül az ország érdekét szem előtt tartva – vállalták a feladatot. Így a kormányfő 1990 tavaszán, az immár szabadon választott országgyűlés előtt elmondhatta, saját munkájuk gyümölcseként nem keserű, hanem édes szájízzel nyújthatja be kormánya lemondását. A magyarországi emlékezetben megmaradt a „szakértő kormány” képe, ugyanakkor a Németh-kabinetet utólag csak kevesen tartják számon a rendszerváltás aktív, az eseményeket formáló elemeként. Ennek egyik oka bizonyára az is, hogy Németh, számos kortársával ellentétben, leköszönése óta alig-alig szólalt meg az utóbbi 25 esztendőben.

    E könyvben most Németh Miklós beszél életéről, a rendszerváltásról s annak ismeretlen részleteiről. Mondanivalóját kiegészítik mások, akik pályáján találkoztak vele.

    A kötet szerzője Oplatka András történész, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Évtizedeken keresztül volt állandó szerkesztője, külpolitikai szakírója a tekintélyes Neue Zürcher Zeitungnak. Számos könyve jelent meg német és magyar nyelven. A Helikon Kiadónál ez a második kötete.


  • Országházi divatok

    2290 Ft

    Mit keres az író a Parlamentben? Mi köze hozzá, és a többieknek mi közük az íróhoz? És ha már ott van, hogyan lehetne haszna, vagy legalábbis hogyan definiálhatná magát ebben a helyzetben? Kukorelly Endre ciklusnyi politikai közszereplésének vissza-visszatérő motívuma a kultúra helye és szerepe a társadalmunkban, valamint a döntéshozók tudatában. Elsősorban a viselkedési- és beszédkultúráé, ami akaratlanul is elárulja, honnan jövünk, és mit akarunk. Az író messziről jött, és hamar távozott saját történetéből, amelynek jellegzetes fragmentumaiba most bepillantást enged. Az elbeszélés repedéseiből pedig itt-ott előtüremkedik a régebb múlt, az Országház épületében szintén gyakran megforduló Jókai, Mikszáth és még sokan, akiknek a mondataiban ott visszhangzik a mi jelenünk.


  • 1913: Az évszázad nyara

    2100 Ft

    1913: a korszak virága teljében, minden lehetségesnek tűnik. De a ragyogó kezdetben már felsejlik a hanyatlás. 1913-ban az irodalom, a művészet és a zene a végletekig elmegy, mintha már nem is lenne holnap. Proust az eltűnt idő nyomába ered, Malevics négyzetet fest, Stravinsky és Schönberg hallatlan botrányokat okoz, Kirchner megfesti a metropolis arcát, Triesztben Kafka, Joyce és Musil egy és ugyanazon a napon cappucinót iszik – Münchenben pedig egy Adolf Hitler nevű levelezőlap-festő akkurátus városképeit árusítja. Florian Illies könyve sokszínű és lélegzetelállító képet rajzol arról a páratlan évről, amelyben a hosszú 19. század nekicsattan a rövid, háborúkkal és szélsőségekkel terhes 20. századnak: elegáns stílusban, finom humorral kelti életre a kultúrtörténet egyik kulcsfontosságú pillanatát.

    1913: a korszak virága teljében, minden lehetségesnek tűnik. De a ragyogó kezdetben már felsejlik a hanyatlás. 1913-ban az irodalom, a művészet és a zene a végletekig elmegy, mintha már nem is lenne holnap. Proust az eltűnt idő nyomába ered, Malevics négyzetet fest, Stravinsky és Schönberg hallatlan botrányokat okoz, Kirchner megfesti a metropolis arcát, Triesztben Kafka, Joyce és Musil egy és ugyanazon a napon cappucinót iszik – Münchenben pedig egy Adolf Hitler nevű levelezőlap-festő akkurátus városképeit árusítja. Florian Illies könyve sokszínű és lélegzetelállító képet rajzol arról a páratlan évről, amelyben a hosszú 19. század nekicsattan a rövid, háborúkkal és szélsőségekkel terhes 20. századnak: elegáns stílusban, finom humorral kelti életre a kultúrtörténet egyik kulcsfontosságú pillanatát.


  • Állatkert Kolozsváron – Képzelt Erdély

    2590 Ft

    Trianon a mai napig hatással van ránk, akár beszélünk róla, akár nem. György Péter új könyvében a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz nyomába ered, a békeszerződés lehetséges előzményeit és számos következményét szemügyre veszi. Hogyan reagált a magyar irodalom 1920-ban a traumára? Hogyan kezdtek új életet és milyen sorsdilemmákkal birkóztak meg az új határok mögött? Hogyan alakítja történelemképünket, azonosságtudatunkat Trianon? Miképpen néz ki napjaink Trianon-paradigmája? Hogyan lehet átlépni a hallgatás és a traumák határvonalait? Irodalmi művek, privát dokumentumok, épületek és műemlékek segítségével mutatja meg és értelmezi az emlékezés és felejtés kettős működését. A könyv nagy utat jár be: a közelmúlttól 1920-on át napjainkig, Pannonhalmától Székelyudvarhelyen keresztül Budapestig; hősei többek között: Karinthy és Kosztolányi, Szabédi László, Bretter György, Gion Nándor és Szilágyi Domokos. Vitaindító mű, amely a kényszeres hallgatás és a kompenzatív túlbeszéd, a patológiás amnézia és a szemérmetlen konfabulálás tünet-együtteseit megértő, mégis éles érzékenységgel elemzi. Így lesz az esszékönyv úti- és korrajz. Látlelet múltunkról és jövőbeli perspektíváinkról. Valamint az is kiderül, hogy mi köze van Bodor Ádámnak a kolozsvári állatkerthez.

    Trianon a mai napig hatással van ránk, akár beszélünk róla, akár nem. György Péter új könyvében a Trianon-paradigma és az Erdély-mítosz nyomába ered, a békeszerződés lehetséges előzményeit és számos következményét szemügyre veszi. Hogyan reagált a magyar irodalom 1920-ban a traumára? Hogyan kezdtek új életet és milyen sorsdilemmákkal birkóztak meg az új határok mögött? Hogyan alakítja történelemképünket, azonosságtudatunkat Trianon? Miképpen néz ki napjaink Trianon-paradigmája? Hogyan lehet átlépni a hallgatás és a traumák határvonalait? Irodalmi művek, privát dokumentumok, épületek és műemlékek segítségével mutatja meg és értelmezi az emlékezés és felejtés kettős működését. A könyv nagy utat jár be: a közelmúlttól 1920-on át napjainkig, Pannonhalmától Székelyudvarhelyen keresztül Budapestig; hősei többek között: Karinthy és Kosztolányi, Szabédi László, Bretter György, Gion Nándor és Szilágyi Domokos. Vitaindító mű, amely a kényszeres hallgatás és a kompenzatív túlbeszéd, a patológiás amnézia és a szemérmetlen konfabulálás tünet-együtteseit megértő, mégis éles érzékenységgel elemzi. Így lesz az esszékönyv úti- és korrajz. Látlelet múltunkról és jövőbeli perspektíváinkról. Valamint az is kiderül, hogy mi köze van Bodor Ádámnak a kolozsvári állatkerthez.


  • Diktatúrák: Horthytól Orbánig – és vissza

    1490 Ft

    Előszó:

    A könyv azokat az írásaimat tartalmazza, amelyeknek a témája közvetlenül a mai magyar politikai élet. Közvetlenül – mert hiszenközvetve irodalomtörténészi, de főként történeti munkáim is át vannak itatva politikával. Azt hiszem, ez se nem érdem, se nem fogyatékosság, inkább alkat és neveltetés kérdése, függvénye.

    Előszó:

    A könyv azokat az írásaimat tartalmazza, amelyeknek a témája közvetlenül a mai magyar politikai élet. Közvetlenül – mert hiszenközvetve irodalomtörténészi, de főként történeti munkáim is át vannak itatva politikával. Azt hiszem, ez se nem érdem, se nem fogyatékosság, inkább alkat és neveltetés kérdése, függvénye.


  • Kádár hitele – A magyar államadósság története 1956-1990

    2890 Ft

    Az elmúlt három évtized leforgása alatt Magyarország többször is súlyos adósságcsapdába került. Az 1970-es és 1980-as évek fordulóján az összeomlástól az országot végül a Valutaalaphoz és a Világbankhoz történő csatlakozás mentette meg. Néhány évvel később az újabb eladósodásból a rendszerváltásig vezetett az út, a 2000-es évek elején megindult folyamatnak pedig a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság, majd újból a Valutaalap mentőöve vetett véget. Az adóssághelyzetek tehát alapvetően befolyásolták a közelmúlt történelmét – sem az 1968-as reform, sem az 1980-as évek intézkedései, sem a rendszerváltás nem érthető meg ezek nélkül.
    Ez a könyv egyfajta történelmi oknyomozás, mely a rendszerváltásig terjedő időszakot tárja fel, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy általa a mai politikai és gazdasági tér is átláthatóbbá váljon.
    Mong Attila, újságíró, több kötet szerzője. 2004-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki újságírói munkásságáért. Jelenleg a Stanford Egyetemen kutat.

    Az elmúlt három évtized leforgása alatt Magyarország többször is súlyos adósságcsapdába került. Az 1970-es és 1980-as évek fordulóján az összeomlástól az országot végül a Valutaalaphoz és a Világbankhoz történő csatlakozás mentette meg. Néhány évvel később az újabb eladósodásból a rendszerváltásig vezetett az út, a 2000-es évek elején megindult folyamatnak pedig a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság, majd újból a Valutaalap mentőöve vetett véget. Az adóssághelyzetek tehát alapvetően befolyásolták a közelmúlt történelmét – sem az 1968-as reform, sem az 1980-as évek intézkedései, sem a rendszerváltás nem érthető meg ezek nélkül.
    Ez a könyv egyfajta történelmi oknyomozás, mely a rendszerváltásig terjedő időszakot tárja fel, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy általa a mai politikai és gazdasági tér is átláthatóbbá váljon.
    Mong Attila, újságíró, több kötet szerzője. 2004-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki újságírói munkásságáért. Jelenleg a Stanford Egyetemen kutat.


  • Kétharmados túlzáskormányzás

    2700 Ft

    Sárközy Tamás szerint a második Orbán-kormány nem maffiaállam, de nem is önálló, mások számára követendő magyar modell. Úgy véli, meg kellene szüntetni a „túlzáskormányzást”, véget kell vetni a szakadatlan forradalomnak és a szükségtelen nemzeti szabadságharcnak. Stabilizálni kell az állam működését, meg kell szüntetni a kaotikus, gondolatnál is sebesebb frakció-törvényhozást. A kormányzás terén is középútra kell kerülni – nemzeti kormányzást kell megvalósítani, az Európai Unió gazdasági és jogi alapértékeinek tiszteletben tartásával.
    Sárközy Tamás legújabb könyve átfogó képet ad a második Orbán-kormány teljes kormányzati ciklusáról, és érzékelteti a 2018-ig terjedő kormányzati periódusban fennálló lehetőségeket.

    A hatalom sose szerette, ha valaki középen áll – Szolón törvényben rendelkezett arról, hogy az ilyen szedje a sátorfáját Athénból. Sárközy Tamás évtizedek óta nem hajlandó egyik oldalra sem állni. „Harag és részrehajlás” nélkül értékel; ugyanolyan higgadtan mond véleményt a „gondolatnál is gyorsabb jogalkotásról” vagy az „irányított nemzeti kapitalizmusról”, mint a stadionépítési programról vagy a várható jövőről. Az ilyen vagy olyan előjelű populista summázatokhoz szokott választópolgár nem győz csodálkozni: jé, ezt így is lehet nézni? Egészen egyedi hangvétel ez a szakmaiságot és bírálatot hol kedélyes, hol cinikus megjegyzésekkel ötvöző stílus, benne az érintettség (szem- és fültanúság) váratlanul fel-felbukkanó adomáival.
    Tábori Zoltán

    Sárközy Tamás szerint a második Orbán-kormány nem maffiaállam, de nem is önálló, mások számára követendő magyar modell. Úgy véli, meg kellene szüntetni a „túlzáskormányzást”, véget kell vetni a szakadatlan forradalomnak és a szükségtelen nemzeti szabadságharcnak. Stabilizálni kell az állam működését, meg kell szüntetni a kaotikus, gondolatnál is sebesebb frakció-törvényhozást. A kormányzás terén is középútra kell kerülni – nemzeti kormányzást kell megvalósítani, az Európai Unió gazdasági és jogi alapértékeinek tiszteletben tartásával.
    Sárközy Tamás legújabb könyve átfogó képet ad a második Orbán-kormány teljes kormányzati ciklusáról, és érzékelteti a 2018-ig terjedő kormányzati periódusban fennálló lehetőségeket.

    A hatalom sose szerette, ha valaki középen áll – Szolón törvényben rendelkezett arról, hogy az ilyen szedje a sátorfáját Athénból. Sárközy Tamás évtizedek óta nem hajlandó egyik oldalra sem állni. „Harag és részrehajlás” nélkül értékel; ugyanolyan higgadtan mond véleményt a „gondolatnál is gyorsabb jogalkotásról” vagy az „irányított nemzeti kapitalizmusról”, mint a stadionépítési programról vagy a várható jövőről. Az ilyen vagy olyan előjelű populista summázatokhoz szokott választópolgár nem győz csodálkozni: jé, ezt így is lehet nézni? Egészen egyedi hangvétel ez a szakmaiságot és bírálatot hol kedélyes, hol cinikus megjegyzésekkel ötvöző stílus, benne az érintettség (szem- és fültanúság) váratlanul fel-felbukkanó adomáival.
    Tábori Zoltán


  • Miért lettem antipatikus?

    1990 Ft

    Őszintén az egészségügyi reformokról. Molnár Lajos 10 hónapon keresztül volt a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere. Kinevezése után rögtön hozzálátott az egészségügy teljes átalakításához, nevéhez öt korszakalkotó törvény megalkotása fűződik. Radikális reformterveivel korábban soha nem tapasztalt indulathullámokat korbácsolt fel az egész országban – nemcsak az ellenzék és a sajtó, az orvosok, a patikusok és a gyógyszergyártók támadták hevesen tevékenysége miatt, de koalíciós partnereivel, sőt, olykor párttársaival is meggyűlt a baja.Ebben a könyvben őszintén, szókimondó stílusban ír a bársonyszékben töltött hónapokról, az egészségügyi reform szükségességéről és arról, milyen érdekek mozgatták a változások ellenzőit, a miniszter politikai ellenlábasait. Izgalmas, nemegyszer botrányos részleteket, kulisszatitkokat árul el arról, hogy valójában kik és hogyan vettek részt az egészségügyi politika megalkotásában.

    Őszintén az egészségügyi reformokról. Molnár Lajos 10 hónapon keresztül volt a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere. Kinevezése után rögtön hozzálátott az egészségügy teljes átalakításához, nevéhez öt korszakalkotó törvény megalkotása fűződik. Radikális reformterveivel korábban soha nem tapasztalt indulathullámokat korbácsolt fel az egész országban – nemcsak az ellenzék és a sajtó, az orvosok, a patikusok és a gyógyszergyártók támadták hevesen tevékenysége miatt, de koalíciós partnereivel, sőt, olykor párttársaival is meggyűlt a baja.Ebben a könyvben őszintén, szókimondó stílusban ír a bársonyszékben töltött hónapokról, az egészségügyi reform szükségességéről és arról, milyen érdekek mozgatták a változások ellenzőit, a miniszter politikai ellenlábasait. Izgalmas, nemegyszer botrányos részleteket, kulisszatitkokat árul el arról, hogy valójában kik és hogyan vettek részt az egészségügyi politika megalkotásában.


  • Németh Miklós – Mert ez az ország érdeke

    2590 Ft

    „Hogy teheti meg, hogy közvetlenül a választások előtt minden osztogatás és ígéret nélkül ily szigorúan takarékos költségvetést tervez? Ártani akar saját pártjának?” –kérdezte 1989 decemberében Theo Waigel nyugatnémet pénzügyminiszter Németh Miklós kormányfőtől. „Ez az ország érdeke – hangzott a válasz –, és ez minden pártszempontot felülír.”

    Németh Miklós 1988 novemberétől 1990 májusáig állt a kormány élén. Kezdetben csak a rendszer tágítására törekedhetett, ám 1989 viharos eseményei során a cél már hamarosan úgy fogalmazódott meg, hogy biztosítani kell békés körülmények között az átmenetet, és le kell rakni az eljövendő jogállam alapjait. Németh és miniszterei – a pártállamról leválva, egyedül az ország érdekét szem előtt tartva – vállalták a feladatot. Így a kormányfő 1990 tavaszán, az immár szabadon választott országgyűlés előtt elmondhatta, saját munkájuk gyümölcseként nem keserű, hanem édes szájízzel nyújthatja be kormánya lemondását. A magyarországi emlékezetben megmaradt a „szakértő kormány” képe, ugyanakkor a Németh-kabinetet utólag csak kevesen tartják számon a rendszerváltás aktív, az eseményeket formáló elemeként. Ennek egyik oka bizonyára az is, hogy Németh, számos kortársával ellentétben, leköszönése óta alig-alig szólalt meg az utóbbi 25 esztendőben.

    E könyvben most Németh Miklós beszél életéről, a rendszerváltásról s annak ismeretlen részleteiről. Mondanivalóját kiegészítik mások, akik pályáján találkoztak vele.

    A kötet szerzője Oplatka András történész, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Évtizedeken keresztül volt állandó szerkesztője, külpolitikai szakírója a tekintélyes Neue Zürcher Zeitungnak. Számos könyve jelent meg német és magyar nyelven. A Helikon Kiadónál ez a második kötete.

    „Hogy teheti meg, hogy közvetlenül a választások előtt minden osztogatás és ígéret nélkül ily szigorúan takarékos költségvetést tervez? Ártani akar saját pártjának?” –kérdezte 1989 decemberében Theo Waigel nyugatnémet pénzügyminiszter Németh Miklós kormányfőtől. „Ez az ország érdeke – hangzott a válasz –, és ez minden pártszempontot felülír.”

    Németh Miklós 1988 novemberétől 1990 májusáig állt a kormány élén. Kezdetben csak a rendszer tágítására törekedhetett, ám 1989 viharos eseményei során a cél már hamarosan úgy fogalmazódott meg, hogy biztosítani kell békés körülmények között az átmenetet, és le kell rakni az eljövendő jogállam alapjait. Németh és miniszterei – a pártállamról leválva, egyedül az ország érdekét szem előtt tartva – vállalták a feladatot. Így a kormányfő 1990 tavaszán, az immár szabadon választott országgyűlés előtt elmondhatta, saját munkájuk gyümölcseként nem keserű, hanem édes szájízzel nyújthatja be kormánya lemondását. A magyarországi emlékezetben megmaradt a „szakértő kormány” képe, ugyanakkor a Németh-kabinetet utólag csak kevesen tartják számon a rendszerváltás aktív, az eseményeket formáló elemeként. Ennek egyik oka bizonyára az is, hogy Németh, számos kortársával ellentétben, leköszönése óta alig-alig szólalt meg az utóbbi 25 esztendőben.

    E könyvben most Németh Miklós beszél életéről, a rendszerváltásról s annak ismeretlen részleteiről. Mondanivalóját kiegészítik mások, akik pályáján találkoztak vele.

    A kötet szerzője Oplatka András történész, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Évtizedeken keresztül volt állandó szerkesztője, külpolitikai szakírója a tekintélyes Neue Zürcher Zeitungnak. Számos könyve jelent meg német és magyar nyelven. A Helikon Kiadónál ez a második kötete.


  • Országházi divatok

    2290 Ft

    Mit keres az író a Parlamentben? Mi köze hozzá, és a többieknek mi közük az íróhoz? És ha már ott van, hogyan lehetne haszna, vagy legalábbis hogyan definiálhatná magát ebben a helyzetben? Kukorelly Endre ciklusnyi politikai közszereplésének vissza-visszatérő motívuma a kultúra helye és szerepe a társadalmunkban, valamint a döntéshozók tudatában. Elsősorban a viselkedési- és beszédkultúráé, ami akaratlanul is elárulja, honnan jövünk, és mit akarunk. Az író messziről jött, és hamar távozott saját történetéből, amelynek jellegzetes fragmentumaiba most bepillantást enged. Az elbeszélés repedéseiből pedig itt-ott előtüremkedik a régebb múlt, az Országház épületében szintén gyakran megforduló Jókai, Mikszáth és még sokan, akiknek a mondataiban ott visszhangzik a mi jelenünk.

    Mit keres az író a Parlamentben? Mi köze hozzá, és a többieknek mi közük az íróhoz? És ha már ott van, hogyan lehetne haszna, vagy legalábbis hogyan definiálhatná magát ebben a helyzetben? Kukorelly Endre ciklusnyi politikai közszereplésének vissza-visszatérő motívuma a kultúra helye és szerepe a társadalmunkban, valamint a döntéshozók tudatában. Elsősorban a viselkedési- és beszédkultúráé, ami akaratlanul is elárulja, honnan jövünk, és mit akarunk. Az író messziről jött, és hamar távozott saját történetéből, amelynek jellegzetes fragmentumaiba most bepillantást enged. Az elbeszélés repedéseiből pedig itt-ott előtüremkedik a régebb múlt, az Országház épületében szintén gyakran megforduló Jókai, Mikszáth és még sokan, akiknek a mondataiban ott visszhangzik a mi jelenünk.