Kosár megtekintése “Hírzárlat” hozzá lett adva a kosaradhoz.

Megjelenítve 1–10 / 13 találat

RENDEZÉS

NÉZET

  • A magyar tigris

    1990 Ft

    „Orbán se nem jobboldali, se nem baloldali. Orbán Orbánról szól. Orbán a nyerésről szól. Orbán 1848 óta a legfontosabb magyar politikus lett, olyan fontos, amilyet nem látott a világ, mióta Liszt ujjai csiklandozták az elefántcsont-billentyűket. Nem rossz.”

    „Az egyetlen különbség a fiatal Orbán meg a mostani között szerintem abban áll, hogy a mostaninak már nincs kedve játszadozni az áldozatával.”

    Görbe tükör? Pamflet vagy stand-up? Sírjunk, vagy nevessünk? Tibor Fischer szellemes könyvecskéje tömör összefoglalása mindannak, amit, jobb szó híján, rendszerváltásnak és demokráciának nevezünk. No meg arról, hogy milyen is valójában a magyar média, hogyan viszonyul a politikához. Ha viszonyul egyáltalán, és nem csak dörgölődzik. Vagy ez is viszony(ulás)? És miért van az, hogy a nyugati sajtó nem tud semmit rólunk. Illetve amit tud, azt többnyire itthonról szivárogtatják ki, kellően kozmetikázva. Ettől még Budapest Bukarest, és örök vicc, hogy két magyar három pártot alapít.

    Mert a gondolkodás sohasem volt népszerű foglalkozás: ha ez ember valamire nem tud hamarjában rátapasztani egy meglévő címkét, akkor magának kell megfogalmaznia a feliratot, és ez fárasztó. Az ilyesmit senki sem szereti. Az új dolgok megzavarják a gondolkodást. Ha az ember boltba megy, akkor többnyire almát, narancsot vagy szilvát akar venni. Kinek kell, hogy összezavarják olyasmivel, ami narancsra hajaz, de a szagában van valami almaszerű, az íze meg leginkább a szilváé, miközben a zöldséges szerint béfonya. Azért nevezzük csak narancsnak, véli Fischer. Egyszóval: „senkit sem érdekel Magyarország valami nagyon, de azért elmondok róla egyet-mást, ha nem bánják”. Mi meg csak röhögünk előre ezen is, mert tudjuk, hogy mindegyik politikus mögött van egy másik, aki jól járt. Vagy nem. No, de ki a jó politikus itt? És ki az az egy, aki első az egyenlők között?

    TIBOR FISCHER (Stockport, 1959) magyar származású angol író. Londonban nőtt fel, majd a Cambridge University latin és francia szakán tanult. 1988 és 1990 között a The Daily Telegraph magyarországi tudósítójaként dolgozott. Novelláival és regényeivel számos díjat nyert. Tagja a Királyi Irodalmi Társaságnak, a Canterbury Christ Church University kreatív írás kurzusának programigazgatója. Díjai: Betty Trask-díj, Man Booker-díj.

    fordította: Farkas Ákos


  • A stockholmi beszéd

    790 Ft

    Elhangzott 2002. december 7-én, a Svéd Akadémia ünnepi ülésén.A Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2002-ben Kertész Imre magyar írónak ítéli oda, "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben."


  • Egyenes beszéd

    2590 Ft

    Megszállott vagy pusztán a hivatásának szerelmese? Szíve mélyéig kőkemény vagy csak nem tűri a hazudozást?

    A hírekkel kel és fekszik vagy mások tudásának babérjait aratja le?

    Hogyan dolgozik a legismertebb és szakmailag legelismertebb magyar televíziós újságíró, akitől minden beszélgetőpartnere tart, még ha éppen miniszterelnökként egy országot vezet is?

    Vele beszélgetni megtiszteltetés. Őt kérdezni kihívás. Olvasni a könyvet, amit írt, rendkívül tartalmas, de végső soron szórakozás. Vitriolos humora, metsző éleslátása, rendíthetetlen tudásvágya köszön vissza ezekről a lapokról, melyek olyan gyorsan peregnek egymás után, mint riportjai estéről estére a tévé képernyőjén.

    “Manapság a politikát divat az ördögtől valónak titulálni. A közvélekedés szerint ez leginkább egy úri huncutság, a kiváltságosok játéka, méghozzá igen drága játéka. A lapokat maguknak osztják, a földi halandók pedig nem látnak bele a kártyákba. Nos, igen, nekem megadatott, hogy belelássak a pakliba estéről, estére. Mit látok, mit tudok, mit mondanak a politikusok adás előtt, után, vannak-e kérések, alkuk? – hosszú lenne leírni a húsz év felém érkezett kérdéseit. De akkor most tessék, itt vannak a lapok, szétterítve, Önök előtt.”

    Kálmán Olga


  • Én vagyok Malala

    2290 Ft

    Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot.


  • Hírzárlat

    1990 Ft

    Balassagyarmat, 1973. Két fiú oson az éjszakai utcákon, a ruhájuk alatt a helyi katonai laktanyából ellopott fegyverek. Előre megfontolt tervük, hogy behatolnak a lánykollégiumba, s túszokat ejtenek, majd a hatóságokat arra kényszerítik, hogy biztosítsák számukra az ország zavartalan elhagyásának lehetőségét. Vajon ki ellen lázadnak ezek a fiúk? Az őket elhanyagoló szüleik érzelmileg üres élete, a családjuk, a fojtott levegőjű kisváros vagy a korabeli társadalmi tér szűkös számukra? Az elkerülhetetlen tragédia sokak életét végigkíséri; a Pintye család tagjaiét, a túszul ejtett lányokét, a szemtanúkét, a leszámolásban bevetett katonákét, rendőrökét, az eset megoldásában közreműködő pszichiáter szakértőkét. S egy fiatal balassagyarmati lányét, Hatala Csengéét, aki a történet nyomába ered, nem sajnálja az időt, nem fukarkodik az érzéseivel és a könnyeivel, s fáradhatatlan kutatómunkával felgöngyölíti a történet legapróbb részleteit is, hogy megírja ezt a sajátos tényregényt, a túszdráma és a Kádár-korszak politikai-társadalmi közegének hiteles forrását, egyben személyes vallomását a körülötte feltáruló emberi világ értelmezéséről és a felnőtté válás fontos lépéseiről. Egy régi legenda nyomában – az igazságot kutatva a múltban, a megismerés határait feszegetve a jelenben, s csendben átlépve a jövője küszöbét.

    Hatala Csenge:
    Szeretném elkapni a karját, hogy megállítsam, és azt mondjam: ne. Rohanok utána, pedig ő éppen hogy csak siet. Látom a barna bőrcipőit, ahogy minden lépésnél előtűnnek a hosszú kabát alól, s tapossák a nyirkos macskakövet. Látom, ahogy kezét a zsebébe csúsztatja, és hallom, ahogy megcsörgeti benne a kulcscsomót. Már csak pár lépés, és ő is ott lesz a látogatók között, akik az utca túloldalán várakoznak, hogy bejussanak a laktanyába. Pár lépés, és fegyverekkel lép ki ugyanannak az épületnek a kapuján, hogy még aznap este túszokat ejtsen, amiért végül az életével fizet. Nagyon szeretném elkapni a karját azon a hideg, nyirkos, januári reggelen, hogy megállítsam, és azt mondjam: ne. De nem teszem. Nem tehetem. Negyvenkét év választ el tőle. Így hát felsóhajtok, és azt mondom: tedd, amit tenni készülsz, s én majd írok róla.

    2015.01.07. Egy különös évfordulóra
    (Sharon Olds I Go Back to May 1937 című verse alapján).


  • Hölgy alkalmi kísérőt keres

    1990 Ft

    Az óriási visszhangot kiváltó Egyetemista lány támogatót keres szerzői, Nagy Szilvia és Szabó Anna Eszter legújabb könyvükkel ismét egy tabu ledöntésére vállalkoztak. A Hölgy alkalmi kísérőt keres egy ismeretlen, de nagyon is létező világba kalauzolja az olvasót. Olyan nőket ismerhetünk meg, akik a kényszer, a boldogtalanság vagy csak az egyszerű örömszerzés okán pénzért veszik a szerelmet, eközben pedig olyan férfiak története is feltárul előttünk, akik prostitúcióval keresik a kenyerüket. Mi visz rá egy nőt arra, hogy szexmunkáshoz forduljon? Mire gyógyír egy fizetett éjszaka? Hogyan kerül egy családfő olyan helyzetbe, hogy esténként ismeretlen asszonyokat tesz boldoggá néhány ezresért? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keres választ a két fiatal újságírónő második kötete. A megdöbbentően őszinte, szókimondó, olykor leplezetlen szexualitást tartalmazó könyvet csak felnőtt olvasóinknak ajánljuk.


  • Hősnők és írók

    1990 Ft

    Mit tudhat egy író a nőkről, ha férfi? Írás közben nővé változni? Lehetséges lenne ez? Egyáltalán: egy író mit tudhat a nőkről, ha férfi? Igaz volna, hogy a legnagyobb regényhősnőket férfiak alkották? Azt jelentené ez, hogy a férfiak többet tudnak a nőkről, mint maguk a nők? Vagy éppenséggel semmit, s mindez csak az irodalomban valóság? És miért mindig Emma Bovary és Anna Karenina neve jut mindenki eszébe, ha regényhősnőkről beszél? Vagy sokkal többen vannak ezek a nők, a hősnők, akiknek alakja átível évszázadokon, görög drámán, operák színpadán és a XX. század filmművészetén? Scherter Judit nem csupán kilenc mai magyar író portréját rajzolja meg, nem csupán kilenc érdekes egyéniség életművét világítja meg érzékeny kérdéseivel, s barangolja be kilenc íróval ezt a titokzatos vidéket, mely tele van csodálatos női alakokkal és erotikus izgalommal, nem csak felidézi, amit a nőalak a művészetben jelent, hanem arról a különös viszonyról is mond valamit, amelyről mintha mindent tudnánk és semmit sem, és ami az emberiség első napjai óta férfit és nőt, anyát és gyermekét, szerelmest és szeretőt összefűz. Nők, hősnők, regényhősnők – csodálatos, titokzatos világ.


  • Jó társaságban – Beszélgetések Bálint Andrással

    1990 Ft

    Bálint András az egyik legismertebb magyar színész, több tucatnyi, mára legendává vált filmben játszott főszerepet, ezen kívül huszonöt éve a Radnóti Színház igazgatója, és önálló irodalmi estek előadóművésze. Ebben az interjúkönyvben, miközben elárul több műhelytitkot is, megtudjuk, hogyan vélekedik a színészetről, az irodalomról, a világról. Egy igazi, "márais" értelemben vett polgár képe formálódik meg előttünk. Színház- és irodalomrajongóknak kötelező!


  • Love Commando

    2290 Ft

    Halálos szerelem. Indiában ez nem költői túlzás, hanem maga a valóság. Ha egy fiatal lány vét a házassági szabályok ellen, és a szívére hallgat, az életével kell fizetnie. A család a szégyent csak becsületgyilkossággal moshatja le magáról. A menekülő párok egyetlen reménye a Love Commando, amelynek tagjai megpróbálják védelmezni az üldözötteket, és felveszik a kilátástalannak tűnő harcot a rokonok, a törzsi tanácsok és korrupt rendőrség önkényes döntéseivel szemben.

    Balogh Boglárkát egy véletlen találkozás vezette a Love Commandóhoz. Az éjszakai vonaton menekülő lányt hallgatva érett meg benne az elhatározás, hogy önkéntesként próbáljon meg ő is segíteni. Könyvében megdöbbentő sorsok tárulnak elénk, sikeres és kudarcba fulladt életek – India sötét oldala.


  • Minimalisták – Minden, ami igazán fontos

    1990 Ft

    Létezik olyan siker, ami nem fejezhető ki pénzben. Boldogságnak hívják. Joshua Fields Millburn huszonéves, öltönyben, nyakkendőben járó feltörekvő vállalati reménység volt, aki úgy gondolta, mindene megvan, amire valaha vágyott. De egyszer csak rájött, hogy nem ez az, ami igazán fontos számára. Miközben arra törekedett, hogy a kötelező fogyasztásnál, az anyagi javak halmozásánál és a nem működő Amerikai Álom modelljénél valami értelmesebbet találjon, megszabadult a legtöbb vagyontárgyától, visszafizette bénító adósságait, és otthagyta a jól fizető állását, karrierjét azért, hogy rátaláljon arra a munkára, amit szenvedéllyel csinálhat, s arra a társra, aki igazi társa lehet mindebben.

    „Az idegesítő paradoxon ebben az, hogy alapvetően nincs semmi baj a múló élvezetekkel. A televízió, az internet, a Facebook és a többi passzív dolog fogyasztása kis dózisokban teljesen rendben van. De a passzív befolyásolhatóságnak nincs hosszú távon jutalma, csak a sörhas és a kiüresedett létezés, legalábbis erre kezdek ráébredni, ahogy a nappalimban villogó kék doboz tükrében merengve visszaemlékszem a húszas éveimre.”


  • A magyar tigris

    1990 Ft

    „Orbán se nem jobboldali, se nem baloldali. Orbán Orbánról szól. Orbán a nyerésről szól. Orbán 1848 óta a legfontosabb magyar politikus lett, olyan fontos, amilyet nem látott a világ, mióta Liszt ujjai csiklandozták az elefántcsont-billentyűket. Nem rossz.”

    „Az egyetlen különbség a fiatal Orbán meg a mostani között szerintem abban áll, hogy a mostaninak már nincs kedve játszadozni az áldozatával.”

    Görbe tükör? Pamflet vagy stand-up? Sírjunk, vagy nevessünk? Tibor Fischer szellemes könyvecskéje tömör összefoglalása mindannak, amit, jobb szó híján, rendszerváltásnak és demokráciának nevezünk. No meg arról, hogy milyen is valójában a magyar média, hogyan viszonyul a politikához. Ha viszonyul egyáltalán, és nem csak dörgölődzik. Vagy ez is viszony(ulás)? És miért van az, hogy a nyugati sajtó nem tud semmit rólunk. Illetve amit tud, azt többnyire itthonról szivárogtatják ki, kellően kozmetikázva. Ettől még Budapest Bukarest, és örök vicc, hogy két magyar három pártot alapít.

    Mert a gondolkodás sohasem volt népszerű foglalkozás: ha ez ember valamire nem tud hamarjában rátapasztani egy meglévő címkét, akkor magának kell megfogalmaznia a feliratot, és ez fárasztó. Az ilyesmit senki sem szereti. Az új dolgok megzavarják a gondolkodást. Ha az ember boltba megy, akkor többnyire almát, narancsot vagy szilvát akar venni. Kinek kell, hogy összezavarják olyasmivel, ami narancsra hajaz, de a szagában van valami almaszerű, az íze meg leginkább a szilváé, miközben a zöldséges szerint béfonya. Azért nevezzük csak narancsnak, véli Fischer. Egyszóval: „senkit sem érdekel Magyarország valami nagyon, de azért elmondok róla egyet-mást, ha nem bánják”. Mi meg csak röhögünk előre ezen is, mert tudjuk, hogy mindegyik politikus mögött van egy másik, aki jól járt. Vagy nem. No, de ki a jó politikus itt? És ki az az egy, aki első az egyenlők között?

    TIBOR FISCHER (Stockport, 1959) magyar származású angol író. Londonban nőtt fel, majd a Cambridge University latin és francia szakán tanult. 1988 és 1990 között a The Daily Telegraph magyarországi tudósítójaként dolgozott. Novelláival és regényeivel számos díjat nyert. Tagja a Királyi Irodalmi Társaságnak, a Canterbury Christ Church University kreatív írás kurzusának programigazgatója. Díjai: Betty Trask-díj, Man Booker-díj.

    fordította: Farkas Ákos

    „Orbán se nem jobboldali, se nem baloldali. Orbán Orbánról szól. Orbán a nyerésről szól. Orbán 1848 óta a legfontosabb magyar politikus lett, olyan fontos, amilyet nem látott a világ, mióta Liszt ujjai csiklandozták az elefántcsont-billentyűket. Nem rossz.”

    „Az egyetlen különbség a fiatal Orbán meg a mostani között szerintem abban áll, hogy a mostaninak már nincs kedve játszadozni az áldozatával.”

    Görbe tükör? Pamflet vagy stand-up? Sírjunk, vagy nevessünk? Tibor Fischer szellemes könyvecskéje tömör összefoglalása mindannak, amit, jobb szó híján, rendszerváltásnak és demokráciának nevezünk. No meg arról, hogy milyen is valójában a magyar média, hogyan viszonyul a politikához. Ha viszonyul egyáltalán, és nem csak dörgölődzik. Vagy ez is viszony(ulás)? És miért van az, hogy a nyugati sajtó nem tud semmit rólunk. Illetve amit tud, azt többnyire itthonról szivárogtatják ki, kellően kozmetikázva. Ettől még Budapest Bukarest, és örök vicc, hogy két magyar három pártot alapít.

    Mert a gondolkodás sohasem volt népszerű foglalkozás: ha ez ember valamire nem tud hamarjában rátapasztani egy meglévő címkét, akkor magának kell megfogalmaznia a feliratot, és ez fárasztó. Az ilyesmit senki sem szereti. Az új dolgok megzavarják a gondolkodást. Ha az ember boltba megy, akkor többnyire almát, narancsot vagy szilvát akar venni. Kinek kell, hogy összezavarják olyasmivel, ami narancsra hajaz, de a szagában van valami almaszerű, az íze meg leginkább a szilváé, miközben a zöldséges szerint béfonya. Azért nevezzük csak narancsnak, véli Fischer. Egyszóval: „senkit sem érdekel Magyarország valami nagyon, de azért elmondok róla egyet-mást, ha nem bánják”. Mi meg csak röhögünk előre ezen is, mert tudjuk, hogy mindegyik politikus mögött van egy másik, aki jól járt. Vagy nem. No, de ki a jó politikus itt? És ki az az egy, aki első az egyenlők között?

    TIBOR FISCHER (Stockport, 1959) magyar származású angol író. Londonban nőtt fel, majd a Cambridge University latin és francia szakán tanult. 1988 és 1990 között a The Daily Telegraph magyarországi tudósítójaként dolgozott. Novelláival és regényeivel számos díjat nyert. Tagja a Királyi Irodalmi Társaságnak, a Canterbury Christ Church University kreatív írás kurzusának programigazgatója. Díjai: Betty Trask-díj, Man Booker-díj.

    fordította: Farkas Ákos


  • A stockholmi beszéd

    790 Ft

    Elhangzott 2002. december 7-én, a Svéd Akadémia ünnepi ülésén.A Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2002-ben Kertész Imre magyar írónak ítéli oda, "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben."

    Elhangzott 2002. december 7-én, a Svéd Akadémia ünnepi ülésén.A Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2002-ben Kertész Imre magyar írónak ítéli oda, "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben."


  • Egyenes beszéd

    2590 Ft

    Megszállott vagy pusztán a hivatásának szerelmese? Szíve mélyéig kőkemény vagy csak nem tűri a hazudozást?

    A hírekkel kel és fekszik vagy mások tudásának babérjait aratja le?

    Hogyan dolgozik a legismertebb és szakmailag legelismertebb magyar televíziós újságíró, akitől minden beszélgetőpartnere tart, még ha éppen miniszterelnökként egy országot vezet is?

    Vele beszélgetni megtiszteltetés. Őt kérdezni kihívás. Olvasni a könyvet, amit írt, rendkívül tartalmas, de végső soron szórakozás. Vitriolos humora, metsző éleslátása, rendíthetetlen tudásvágya köszön vissza ezekről a lapokról, melyek olyan gyorsan peregnek egymás után, mint riportjai estéről estére a tévé képernyőjén.

    “Manapság a politikát divat az ördögtől valónak titulálni. A közvélekedés szerint ez leginkább egy úri huncutság, a kiváltságosok játéka, méghozzá igen drága játéka. A lapokat maguknak osztják, a földi halandók pedig nem látnak bele a kártyákba. Nos, igen, nekem megadatott, hogy belelássak a pakliba estéről, estére. Mit látok, mit tudok, mit mondanak a politikusok adás előtt, után, vannak-e kérések, alkuk? – hosszú lenne leírni a húsz év felém érkezett kérdéseit. De akkor most tessék, itt vannak a lapok, szétterítve, Önök előtt.”

    Kálmán Olga

    Megszállott vagy pusztán a hivatásának szerelmese? Szíve mélyéig kőkemény vagy csak nem tűri a hazudozást?

    A hírekkel kel és fekszik vagy mások tudásának babérjait aratja le?

    Hogyan dolgozik a legismertebb és szakmailag legelismertebb magyar televíziós újságíró, akitől minden beszélgetőpartnere tart, még ha éppen miniszterelnökként egy országot vezet is?

    Vele beszélgetni megtiszteltetés. Őt kérdezni kihívás. Olvasni a könyvet, amit írt, rendkívül tartalmas, de végső soron szórakozás. Vitriolos humora, metsző éleslátása, rendíthetetlen tudásvágya köszön vissza ezekről a lapokról, melyek olyan gyorsan peregnek egymás után, mint riportjai estéről estére a tévé képernyőjén.

    “Manapság a politikát divat az ördögtől valónak titulálni. A közvélekedés szerint ez leginkább egy úri huncutság, a kiváltságosok játéka, méghozzá igen drága játéka. A lapokat maguknak osztják, a földi halandók pedig nem látnak bele a kártyákba. Nos, igen, nekem megadatott, hogy belelássak a pakliba estéről, estére. Mit látok, mit tudok, mit mondanak a politikusok adás előtt, után, vannak-e kérések, alkuk? – hosszú lenne leírni a húsz év felém érkezett kérdéseit. De akkor most tessék, itt vannak a lapok, szétterítve, Önök előtt.”

    Kálmán Olga


  • Én vagyok Malala

    2290 Ft

    Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot.

    Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot.


  • Hírzárlat

    1990 Ft

    Balassagyarmat, 1973. Két fiú oson az éjszakai utcákon, a ruhájuk alatt a helyi katonai laktanyából ellopott fegyverek. Előre megfontolt tervük, hogy behatolnak a lánykollégiumba, s túszokat ejtenek, majd a hatóságokat arra kényszerítik, hogy biztosítsák számukra az ország zavartalan elhagyásának lehetőségét. Vajon ki ellen lázadnak ezek a fiúk? Az őket elhanyagoló szüleik érzelmileg üres élete, a családjuk, a fojtott levegőjű kisváros vagy a korabeli társadalmi tér szűkös számukra? Az elkerülhetetlen tragédia sokak életét végigkíséri; a Pintye család tagjaiét, a túszul ejtett lányokét, a szemtanúkét, a leszámolásban bevetett katonákét, rendőrökét, az eset megoldásában közreműködő pszichiáter szakértőkét. S egy fiatal balassagyarmati lányét, Hatala Csengéét, aki a történet nyomába ered, nem sajnálja az időt, nem fukarkodik az érzéseivel és a könnyeivel, s fáradhatatlan kutatómunkával felgöngyölíti a történet legapróbb részleteit is, hogy megírja ezt a sajátos tényregényt, a túszdráma és a Kádár-korszak politikai-társadalmi közegének hiteles forrását, egyben személyes vallomását a körülötte feltáruló emberi világ értelmezéséről és a felnőtté válás fontos lépéseiről. Egy régi legenda nyomában – az igazságot kutatva a múltban, a megismerés határait feszegetve a jelenben, s csendben átlépve a jövője küszöbét.

    Hatala Csenge:
    Szeretném elkapni a karját, hogy megállítsam, és azt mondjam: ne. Rohanok utána, pedig ő éppen hogy csak siet. Látom a barna bőrcipőit, ahogy minden lépésnél előtűnnek a hosszú kabát alól, s tapossák a nyirkos macskakövet. Látom, ahogy kezét a zsebébe csúsztatja, és hallom, ahogy megcsörgeti benne a kulcscsomót. Már csak pár lépés, és ő is ott lesz a látogatók között, akik az utca túloldalán várakoznak, hogy bejussanak a laktanyába. Pár lépés, és fegyverekkel lép ki ugyanannak az épületnek a kapuján, hogy még aznap este túszokat ejtsen, amiért végül az életével fizet. Nagyon szeretném elkapni a karját azon a hideg, nyirkos, januári reggelen, hogy megállítsam, és azt mondjam: ne. De nem teszem. Nem tehetem. Negyvenkét év választ el tőle. Így hát felsóhajtok, és azt mondom: tedd, amit tenni készülsz, s én majd írok róla.

    2015.01.07. Egy különös évfordulóra
    (Sharon Olds I Go Back to May 1937 című verse alapján).

    Balassagyarmat, 1973. Két fiú oson az éjszakai utcákon, a ruhájuk alatt a helyi katonai laktanyából ellopott fegyverek. Előre megfontolt tervük, hogy behatolnak a lánykollégiumba, s túszokat ejtenek, majd a hatóságokat arra kényszerítik, hogy biztosítsák számukra az ország zavartalan elhagyásának lehetőségét. Vajon ki ellen lázadnak ezek a fiúk? Az őket elhanyagoló szüleik érzelmileg üres élete, a családjuk, a fojtott levegőjű kisváros vagy a korabeli társadalmi tér szűkös számukra? Az elkerülhetetlen tragédia sokak életét végigkíséri; a Pintye család tagjaiét, a túszul ejtett lányokét, a szemtanúkét, a leszámolásban bevetett katonákét, rendőrökét, az eset megoldásában közreműködő pszichiáter szakértőkét. S egy fiatal balassagyarmati lányét, Hatala Csengéét, aki a történet nyomába ered, nem sajnálja az időt, nem fukarkodik az érzéseivel és a könnyeivel, s fáradhatatlan kutatómunkával felgöngyölíti a történet legapróbb részleteit is, hogy megírja ezt a sajátos tényregényt, a túszdráma és a Kádár-korszak politikai-társadalmi közegének hiteles forrását, egyben személyes vallomását a körülötte feltáruló emberi világ értelmezéséről és a felnőtté válás fontos lépéseiről. Egy régi legenda nyomában – az igazságot kutatva a múltban, a megismerés határait feszegetve a jelenben, s csendben átlépve a jövője küszöbét.

    Hatala Csenge:
    Szeretném elkapni a karját, hogy megállítsam, és azt mondjam: ne. Rohanok utána, pedig ő éppen hogy csak siet. Látom a barna bőrcipőit, ahogy minden lépésnél előtűnnek a hosszú kabát alól, s tapossák a nyirkos macskakövet. Látom, ahogy kezét a zsebébe csúsztatja, és hallom, ahogy megcsörgeti benne a kulcscsomót. Már csak pár lépés, és ő is ott lesz a látogatók között, akik az utca túloldalán várakoznak, hogy bejussanak a laktanyába. Pár lépés, és fegyverekkel lép ki ugyanannak az épületnek a kapuján, hogy még aznap este túszokat ejtsen, amiért végül az életével fizet. Nagyon szeretném elkapni a karját azon a hideg, nyirkos, januári reggelen, hogy megállítsam, és azt mondjam: ne. De nem teszem. Nem tehetem. Negyvenkét év választ el tőle. Így hát felsóhajtok, és azt mondom: tedd, amit tenni készülsz, s én majd írok róla.

    2015.01.07. Egy különös évfordulóra
    (Sharon Olds I Go Back to May 1937 című verse alapján).


  • Hölgy alkalmi kísérőt keres

    1990 Ft

    Az óriási visszhangot kiváltó Egyetemista lány támogatót keres szerzői, Nagy Szilvia és Szabó Anna Eszter legújabb könyvükkel ismét egy tabu ledöntésére vállalkoztak. A Hölgy alkalmi kísérőt keres egy ismeretlen, de nagyon is létező világba kalauzolja az olvasót. Olyan nőket ismerhetünk meg, akik a kényszer, a boldogtalanság vagy csak az egyszerű örömszerzés okán pénzért veszik a szerelmet, eközben pedig olyan férfiak története is feltárul előttünk, akik prostitúcióval keresik a kenyerüket. Mi visz rá egy nőt arra, hogy szexmunkáshoz forduljon? Mire gyógyír egy fizetett éjszaka? Hogyan kerül egy családfő olyan helyzetbe, hogy esténként ismeretlen asszonyokat tesz boldoggá néhány ezresért? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keres választ a két fiatal újságírónő második kötete. A megdöbbentően őszinte, szókimondó, olykor leplezetlen szexualitást tartalmazó könyvet csak felnőtt olvasóinknak ajánljuk.

    Az óriási visszhangot kiváltó Egyetemista lány támogatót keres szerzői, Nagy Szilvia és Szabó Anna Eszter legújabb könyvükkel ismét egy tabu ledöntésére vállalkoztak. A Hölgy alkalmi kísérőt keres egy ismeretlen, de nagyon is létező világba kalauzolja az olvasót. Olyan nőket ismerhetünk meg, akik a kényszer, a boldogtalanság vagy csak az egyszerű örömszerzés okán pénzért veszik a szerelmet, eközben pedig olyan férfiak története is feltárul előttünk, akik prostitúcióval keresik a kenyerüket. Mi visz rá egy nőt arra, hogy szexmunkáshoz forduljon? Mire gyógyír egy fizetett éjszaka? Hogyan kerül egy családfő olyan helyzetbe, hogy esténként ismeretlen asszonyokat tesz boldoggá néhány ezresért? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keres választ a két fiatal újságírónő második kötete. A megdöbbentően őszinte, szókimondó, olykor leplezetlen szexualitást tartalmazó könyvet csak felnőtt olvasóinknak ajánljuk.


  • Hősnők és írók

    1990 Ft

    Mit tudhat egy író a nőkről, ha férfi? Írás közben nővé változni? Lehetséges lenne ez? Egyáltalán: egy író mit tudhat a nőkről, ha férfi? Igaz volna, hogy a legnagyobb regényhősnőket férfiak alkották? Azt jelentené ez, hogy a férfiak többet tudnak a nőkről, mint maguk a nők? Vagy éppenséggel semmit, s mindez csak az irodalomban valóság? És miért mindig Emma Bovary és Anna Karenina neve jut mindenki eszébe, ha regényhősnőkről beszél? Vagy sokkal többen vannak ezek a nők, a hősnők, akiknek alakja átível évszázadokon, görög drámán, operák színpadán és a XX. század filmművészetén? Scherter Judit nem csupán kilenc mai magyar író portréját rajzolja meg, nem csupán kilenc érdekes egyéniség életművét világítja meg érzékeny kérdéseivel, s barangolja be kilenc íróval ezt a titokzatos vidéket, mely tele van csodálatos női alakokkal és erotikus izgalommal, nem csak felidézi, amit a nőalak a művészetben jelent, hanem arról a különös viszonyról is mond valamit, amelyről mintha mindent tudnánk és semmit sem, és ami az emberiség első napjai óta férfit és nőt, anyát és gyermekét, szerelmest és szeretőt összefűz. Nők, hősnők, regényhősnők – csodálatos, titokzatos világ.

    Mit tudhat egy író a nőkről, ha férfi? Írás közben nővé változni? Lehetséges lenne ez? Egyáltalán: egy író mit tudhat a nőkről, ha férfi? Igaz volna, hogy a legnagyobb regényhősnőket férfiak alkották? Azt jelentené ez, hogy a férfiak többet tudnak a nőkről, mint maguk a nők? Vagy éppenséggel semmit, s mindez csak az irodalomban valóság? És miért mindig Emma Bovary és Anna Karenina neve jut mindenki eszébe, ha regényhősnőkről beszél? Vagy sokkal többen vannak ezek a nők, a hősnők, akiknek alakja átível évszázadokon, görög drámán, operák színpadán és a XX. század filmművészetén? Scherter Judit nem csupán kilenc mai magyar író portréját rajzolja meg, nem csupán kilenc érdekes egyéniség életművét világítja meg érzékeny kérdéseivel, s barangolja be kilenc íróval ezt a titokzatos vidéket, mely tele van csodálatos női alakokkal és erotikus izgalommal, nem csak felidézi, amit a nőalak a művészetben jelent, hanem arról a különös viszonyról is mond valamit, amelyről mintha mindent tudnánk és semmit sem, és ami az emberiség első napjai óta férfit és nőt, anyát és gyermekét, szerelmest és szeretőt összefűz. Nők, hősnők, regényhősnők – csodálatos, titokzatos világ.


  • Jó társaságban – Beszélgetések Bálint Andrással

    1990 Ft

    Bálint András az egyik legismertebb magyar színész, több tucatnyi, mára legendává vált filmben játszott főszerepet, ezen kívül huszonöt éve a Radnóti Színház igazgatója, és önálló irodalmi estek előadóművésze. Ebben az interjúkönyvben, miközben elárul több műhelytitkot is, megtudjuk, hogyan vélekedik a színészetről, az irodalomról, a világról. Egy igazi, "márais" értelemben vett polgár képe formálódik meg előttünk. Színház- és irodalomrajongóknak kötelező!

    Bálint András az egyik legismertebb magyar színész, több tucatnyi, mára legendává vált filmben játszott főszerepet, ezen kívül huszonöt éve a Radnóti Színház igazgatója, és önálló irodalmi estek előadóművésze. Ebben az interjúkönyvben, miközben elárul több műhelytitkot is, megtudjuk, hogyan vélekedik a színészetről, az irodalomról, a világról. Egy igazi, "márais" értelemben vett polgár képe formálódik meg előttünk. Színház- és irodalomrajongóknak kötelező!


  • Love Commando

    2290 Ft

    Halálos szerelem. Indiában ez nem költői túlzás, hanem maga a valóság. Ha egy fiatal lány vét a házassági szabályok ellen, és a szívére hallgat, az életével kell fizetnie. A család a szégyent csak becsületgyilkossággal moshatja le magáról. A menekülő párok egyetlen reménye a Love Commando, amelynek tagjai megpróbálják védelmezni az üldözötteket, és felveszik a kilátástalannak tűnő harcot a rokonok, a törzsi tanácsok és korrupt rendőrség önkényes döntéseivel szemben.

    Balogh Boglárkát egy véletlen találkozás vezette a Love Commandóhoz. Az éjszakai vonaton menekülő lányt hallgatva érett meg benne az elhatározás, hogy önkéntesként próbáljon meg ő is segíteni. Könyvében megdöbbentő sorsok tárulnak elénk, sikeres és kudarcba fulladt életek – India sötét oldala.

    Halálos szerelem. Indiában ez nem költői túlzás, hanem maga a valóság. Ha egy fiatal lány vét a házassági szabályok ellen, és a szívére hallgat, az életével kell fizetnie. A család a szégyent csak becsületgyilkossággal moshatja le magáról. A menekülő párok egyetlen reménye a Love Commando, amelynek tagjai megpróbálják védelmezni az üldözötteket, és felveszik a kilátástalannak tűnő harcot a rokonok, a törzsi tanácsok és korrupt rendőrség önkényes döntéseivel szemben.

    Balogh Boglárkát egy véletlen találkozás vezette a Love Commandóhoz. Az éjszakai vonaton menekülő lányt hallgatva érett meg benne az elhatározás, hogy önkéntesként próbáljon meg ő is segíteni. Könyvében megdöbbentő sorsok tárulnak elénk, sikeres és kudarcba fulladt életek – India sötét oldala.


  • Minimalisták – Minden, ami igazán fontos

    1990 Ft

    Létezik olyan siker, ami nem fejezhető ki pénzben. Boldogságnak hívják. Joshua Fields Millburn huszonéves, öltönyben, nyakkendőben járó feltörekvő vállalati reménység volt, aki úgy gondolta, mindene megvan, amire valaha vágyott. De egyszer csak rájött, hogy nem ez az, ami igazán fontos számára. Miközben arra törekedett, hogy a kötelező fogyasztásnál, az anyagi javak halmozásánál és a nem működő Amerikai Álom modelljénél valami értelmesebbet találjon, megszabadult a legtöbb vagyontárgyától, visszafizette bénító adósságait, és otthagyta a jól fizető állását, karrierjét azért, hogy rátaláljon arra a munkára, amit szenvedéllyel csinálhat, s arra a társra, aki igazi társa lehet mindebben.

    „Az idegesítő paradoxon ebben az, hogy alapvetően nincs semmi baj a múló élvezetekkel. A televízió, az internet, a Facebook és a többi passzív dolog fogyasztása kis dózisokban teljesen rendben van. De a passzív befolyásolhatóságnak nincs hosszú távon jutalma, csak a sörhas és a kiüresedett létezés, legalábbis erre kezdek ráébredni, ahogy a nappalimban villogó kék doboz tükrében merengve visszaemlékszem a húszas éveimre.”

    Létezik olyan siker, ami nem fejezhető ki pénzben. Boldogságnak hívják. Joshua Fields Millburn huszonéves, öltönyben, nyakkendőben járó feltörekvő vállalati reménység volt, aki úgy gondolta, mindene megvan, amire valaha vágyott. De egyszer csak rájött, hogy nem ez az, ami igazán fontos számára. Miközben arra törekedett, hogy a kötelező fogyasztásnál, az anyagi javak halmozásánál és a nem működő Amerikai Álom modelljénél valami értelmesebbet találjon, megszabadult a legtöbb vagyontárgyától, visszafizette bénító adósságait, és otthagyta a jól fizető állását, karrierjét azért, hogy rátaláljon arra a munkára, amit szenvedéllyel csinálhat, s arra a társra, aki igazi társa lehet mindebben.

    „Az idegesítő paradoxon ebben az, hogy alapvetően nincs semmi baj a múló élvezetekkel. A televízió, az internet, a Facebook és a többi passzív dolog fogyasztása kis dózisokban teljesen rendben van. De a passzív befolyásolhatóságnak nincs hosszú távon jutalma, csak a sörhas és a kiüresedett létezés, legalábbis erre kezdek ráébredni, ahogy a nappalimban villogó kék doboz tükrében merengve visszaemlékszem a húszas éveimre.”