Megjelenítve 31–40 / 498 találat

RENDEZÉS

NÉZET

  • A gyertyák csonkig égnek

    1990 Ft

    Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény – az író stílusművészetének remeke – vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: a világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.


  • A hajó, ami nőket szállított

    1690 Ft

    Van egy verstípus, ami arról szól, hogy a szerelem milyen. Az ilyen fajta versek végén általában ez áll: ,,Hát ilyen a szerelem”. Vagy valami hasonló. De a szerelem sokféle, és ezt bajosan lehet egy versben összefoglalni. Vagy inkább lehetetlen. De vannak kivételes esetek, amikor egy-egy költőnek mégis sikerül. Olykor egy-egy versben ráismerünk a szerelemre: na ilyen! Gyönyörű, szomorú, kegyetlen, véges, életre szóló, stb. Az ilyen versek megrendítenek és felemelnek. Ezekért érdemes az úgynevezett szerelmi lírát olvasni. Ilyen versek vannak ebben a könyvben.
    (Kemény István)


  • A harmadik híd

    2390 Ft

    A hajdani kanadai emigráns, a Németországból hazatért nyomozó és az itthon maradt utcazenész éli és meséli az életét ebben az egyetlen napnyi regényben. A cselekmény helyszíne Szeged napfényes városa, annak már-már kultikus színhelyei, a Dóm tere, a belváros gondosan kikövezett utcái, az árnyas Tisza-part, a ferencesek ősi temploma. Ám a cselekmény által nem derűs és boldog sorsok bontakoznak ki, hanem az élet mélyebb és hidegebb bugyraiba merülhetünk bele. Egy minap tartott osztálytalálkozón veszi kezdetét a történet, hogy aztán hősi tettekre és gyengeségekre, csalásokra, elhallgatásokra, szétfoszló álmokra, rejtett életekre, ifjúkori bűnökre és örömökre nyíljon rá az elbeszélés ablaka. Középkorú emberek, régi barátok mesélik vagy hallgatják el, mi történt velük az utóbbi harminc év alatt, s hogy mi történik velük most. Sok jó, sok rossz, sok igaz, sok hazugság.

    És ebből a regényből megtudhatjuk azt is, mi a mondat otthona. Hogy lehet az szív, test, lélek, szellem. Persze. De a mondat legfőbb otthona az ember sorsa és esendősége, amiben nyugalmat mégsem lelhet soha.

    Bátor, lesújtó, nyugtalanító, katartikus könyvet tart a kezében az olvasó.

    (Darvasi László)


  • A hatalom képzelete

    2790 Ft

    Mennyire süllyedt a múlt mélyére az államszocializmus korszaka? Mintha az egész akkori világ egyszerre veszne el Muhi és Mohács messzeségébe, közben reflexei, szokásai a mai napig meghatározóak, sokszor anélkül hogy ezzel egyáltalán tisztában lennénk. György Péter új könyvében az emlékezet antropológusaként ered a közelmúlt nyomába; az 1957 és 1980 közötti időszak kulturális közegeinek hatalomjátszmáit, attitűdjeit és mentalitásait vizsgálja textusok és kontextusok együttes elemzésével. Mit tudunk kezdeni a Kádár-korban ünnepelt, megbecsült, mára azonban antikváriumok mélyén porosodó életművekkel? Mit kezdenek velünk ezek a szövegek és festmények? Miképpen közvetítette a kor absztrakt-pragmatikus ideológiáját a film? Milyen máig ható következményei vannak az akkori építészeti vitáknak? Milyen volt a kulturális és mindennapi tér abban a világban, amelyben olybá tűnt, megáll az idő?


  • A hercegprímás elsírja magát

    990 Ft

    Nemes Z. Márió versei sokszor szó szerint húsba vágnak. Felhasítják a kedélyes és civilizált képet, amit a tükörben olyan féltve őrzünk magunkról, és kényszerítenek rá, hogy mögé nézzünk. Mert testben élni nem csak játék és mese, hiába tűnnek a költő versei néhol groteszk és szürreális tündérmesének. Mi vagyunk a kardnyelő huszár, és mi vagyunk Hany Istók is, aki az embermester füttyét meghallva nekilát harcsát belezni. Új kötetében a kortárs fiatal költészet egyik legmeghatározóbb szerzője a saját test és a szeretve gyűlölt Másik élveboncolása után tágasabb horizontokat mér fel, mint eddig. Terítékre kerülnek Magyarország véres nemzeti mítoszai és sorskérdései éppúgy, mint az emberi együttélés gyilkos mechanikája. Verseit olvasva sokszor feltör belőlünk a keserű nevetés, de utána hamar elfog minket a kétely, hogy vajon megbízhatunk-e a saját szerveinkben.


  • A hóhér háza

    2590 Ft

    „Nagymi, most teherautók jönnek és cukrot hoznak meg lisztet és olajat és gyógyszereket, kinyíltak a határok és szabadság van, érted?, mire nagymama ingerülten válaszolta, Tudom én, de a lány szelíden folytatta, hogy Nagymi, most új világ jön, érted?, mire a nagymama szelídebben mondta, Már annyiszor volt új világ.”
    Az elbeszélő lány épp 18 éves, amikor „elkezdődik” a regény: az első pisztolylövések jelzik az elején és végén a romániai forradalmat, amely köré úgy épül a mű, hogy közvetlenül egyszer sem ejt róla szót. Felrobban egy világ, ki tudja, mi jön ezután. – Szilágyi Zsófia, Jelenkor.
    A hóhér háza arra példa, hogy az önmagában is sűrű matéria egy kivételes és fájdalmas szépségű, kiválóan megformált regényben ülepedik le. – Deczki Sarolta, ÉS.
    Fejlődés- és családregény, korrajz, és már-már hátborzongató, a kegyetlenségig elmenő, sokszálú, gazdagon szőtt történet egy családról. Arról, hogy abban a sivárságban, szabadsághiányban, teljes kiszolgáltatottságban hogyan élte túl, vagy „nem élte túl” ez a család azokat az évtizedeket. – Fekete Vince, Székelyföld.
    Tompa Andrea regénye összetett szimbolikájú, több szinten zajló és sokféleképpen olvasható nagyregény, amely akkurátusan megírt és lezárt, egy mondatba sűrített fejezeteivel már-már bántóan éles, pontos korrajz, fejlődés- meg családregény, könyörtelen szembenézés a közelmúlttal, apákkal, anyákkal és kikerülhetetlenül önmagával is. – Vida Gábor, Népszabadság.


  • A Hold a hetedik házban

    1990 Ft

    Kis életek – kis csodákRakovszky Zsuzsa költő 2002-ben ‘A kígyó árnyéka’ című regényével mutatkozott be prózaíróként, és a közönségsikeren túl elnyerte a Magyar Irodalmi Díjat. Ezt követte 2005-ben második regénye, A hullócsillag éve. Prózaírói indulásától különleges szemléletmód jellemzi, amely különleges nyelvi megoldásokhoz vezeti. Rakovszky mindkét regényében kvázi-narrátorszereplőket alkalmaz, s az ő életkorukból, illetve a cselekmény történelmi idejéből következő megfogalmazásokkal dolgozik. A novellák megőrzik Rakovszky különleges nézőpontjait, de a műfajból következően sűrítettebb formában: kevesebb történettel és élesebb megfigyelésekkel. A cselekmények történelmi ideje az 1950-60-as évektől napjainkig tart, szereplői pedig egy kivétellel nők, akik három életszakasz: a kiskamaszkor, a felnőtt élet és az öregkor képviselői. Problémáik, amelyekről a történetek szólnak, ezeknek az életkoroknak a tipikus problémái: a függetlenné válás vágya és a szexualitás megjelenése; a párkapcsolatok, a házasságok, a megélhetés nehézségei, kudarcai, az útkeresések; a gyász, a magány, a fizikai leépülés, a számadás a halál előtt.


  • A hullámzó Balaton

    1590 Ft

    Parti Nagy Lajos nem bánik kesztyűs kézzel a magyar nyelvvel: mindent kihoz belőle, ami kihozható. Szétszedi, majd összerakja a szavakat és kifejezéseket, abajgatja, csinosítja a nyelvet. Keze nyomán a legkopottabb szavak is megtelnek valami újfajta ízzel, s olybá lesznek, mint azok a nők, akik kivirágoznak, ha szeretik őket. És Parti Nagy szereti a szavakat, miképpen azok is őt. Meghajolnak előtte, vagy vigyázzba vágják magukat, s olyan is akad, amelyik a nyakába csimpaszkodik. Így kínálkoznak fel az író számára, aki "novellamakettekbe" rendezi őket, de úgy, hogy ezek a makettek lecsupaszított szerkezetükkel is egy nagyon ismerős, jóllehet kevéssé szerethető világot tárnak elénk. A roncsolt, tört, fiktív monológokban groteszk és szürreális, álomszerű és szociografikus, bizarr és fantasztikus motívumok fonódnak egybe, meghökkentő szókapcsolások, nyelvi bravúrok és szójátékok követik egymást. E grammatikai tér szereplői között találjuk többek között a nagy evészet sportbajnokát, a kukatúró öregasszonyt, a vízilénnyé átváltozó, rejtélyesen eltűnő munkásembert, és néhány, az új időkhöz kiválóan alkalmazkodó mesehőst is. Parti Nagy Lajos: nyelvkirály. A hullámzó Balaton: a nyelvkirályság.


  • A hullócsillag éve

    1990 Ft

    Rakovszky Zsuzsa különleges szemléletmóddal megírt költői regényének főhőse egy gyermek, akinek szeme a világra nyílik, s ugyanazzal a kíváncsisággal figyeli a szomszéd kislány titkait, mint a felnőttek beszélgetéseit. És főhőse egy anya, egy fiatal nő, aki készül tisztességgel átbotorkálni az életen, miközben ő is, mint sokan mások a környezetében, egy másik, szabad életről ábrándozik, amely "odatúll", a határ túloldalán várná…. "Van, ami eltűnt, elveszett, de visszajön: idővel megint kedd lesz és vasárnap, az elfogyott, körömszilánknyi hold újra megtelik, az anyja reggel elmegy, de este megjön a hivatalból. Máskor a dolgok egy óvatlan pillanatban átcsúsznak a határ túloldalára. Az eltiport hangya vagy a cserebogár, amelyet egy üres gyufásdobozba csukott és ottfelejtett – a krinolinos-parókás porcelánnő, amelyik leesett és kettévált a derekánál – a fonnyadt, szirmát hullató csokor, amelyet már séta közben megunt és az anyja kezébe nyomott – ezek végleg és jóvátehetetlenül kicsúsztak önmagukból, valami más lettek, olyasmi, aminek talán nincs is neve." Az ötvenes évek egy határszéli kisvárosban. Színeit vesztett környezet, a vitrinből eltünedező tárgyak, átalakított, egyre kopottabb ruhák. Egy anya és a lánya. A hullócsillag éve a határok regénye. Anya és gyerek, férfi és nő keresi a határokat egymás között a tűrés és a tűrhetetlenség határvidékén. "Ismer egy embert, hadarja, aki ismer egy embert, aki ismer egy embert, aki úgy ismeri az erdőt, mint a tenyerét, és tudja, hol lehet átjutni a határon, csak Brennbergig kell eljutnunk valahogyan, de az könnyű lesz, csak az a fontos, hogy ne vigyünk nagy csomagot magunkkal, mert akkor gyanússá válunk, legfeljebb egy uzsonnatáskát, ő hallott valakiről, aki hallott valakiről, aki nekivágott az erdőnek egy szál nyári ruhában, és most már Kanadában van, és milyen szerencse, még megvan otthon egy-két apróság, két gyémánt mandzsettagomb és egy nyakkendőtű – Flóra, szólok rá halkan, élesen, de legszívesebben megragadnám a vállánál fogva, és megráznám, mint Krisztus a vargát – Flóra, és a lányod? Ővele mi lesz? Sötét, zavarodott, kómából ébredő pillantással néz rám, kábán erőlködik, hogy megértse, miről beszélek. A lányod! Őt is magaddal akarod hozni az erdőbe? A pillantása hirtelen kitisztul, és a következő másodpercben mélyen, bűntudatosan elpirul: úgy látszik, az elmúlt félórában csakugyan megfeledkezett róla, hogy van valahol egy lánya."


  • A jóemberek

    1590 Ft

    A ,,jóemberek az ír mitológia alakjai, akik ,,túl rosszak ahhoz, hogy a mennyországba kerüljenek, és túl jók, hogy a pokolba. A cím magyarázata azért is lényeges, mert a több mint négy év költői termésének legjavát közlő köteten erősen érezhető az angolszász líra hatása. Ritka kortárs irodalmunkban és az irodalmunk történetében egyaránt, hogy ennyire meg tudjon termékenyülni, bele tudjon oltódni ez a hatás a magyar költészeti hagyományokba, ahogyan az Babiczky lírája esetében tapasztalható. Vörösmarty, Arany vagy a maiak közül Rakovszky – viszonylag kevesen találták maguk számára otthonosnak az angolszász költészetet. Az öt ciklusba rendezett versek között a balladák, mintegy a kötet gerincét képezve, komor sűrűségükkel húzódnak végig a gyűjtemény egészén; titkuk legtöbbnyire valamely rémtett vagy gyilkosság, azaz maga a bűn. A sűrűséget oszlató líraibb darabokkal pedig levegőhöz jut az olvasó az újabb alámerüléshez.


  • A gyertyák csonkig égnek

    1990 Ft

    Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény – az író stílusművészetének remeke – vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: a világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.

    Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény – az író stílusművészetének remeke – vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: a világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.


  • A hajó, ami nőket szállított

    1690 Ft

    Van egy verstípus, ami arról szól, hogy a szerelem milyen. Az ilyen fajta versek végén általában ez áll: ,,Hát ilyen a szerelem”. Vagy valami hasonló. De a szerelem sokféle, és ezt bajosan lehet egy versben összefoglalni. Vagy inkább lehetetlen. De vannak kivételes esetek, amikor egy-egy költőnek mégis sikerül. Olykor egy-egy versben ráismerünk a szerelemre: na ilyen! Gyönyörű, szomorú, kegyetlen, véges, életre szóló, stb. Az ilyen versek megrendítenek és felemelnek. Ezekért érdemes az úgynevezett szerelmi lírát olvasni. Ilyen versek vannak ebben a könyvben.
    (Kemény István)

    Van egy verstípus, ami arról szól, hogy a szerelem milyen. Az ilyen fajta versek végén általában ez áll: ,,Hát ilyen a szerelem”. Vagy valami hasonló. De a szerelem sokféle, és ezt bajosan lehet egy versben összefoglalni. Vagy inkább lehetetlen. De vannak kivételes esetek, amikor egy-egy költőnek mégis sikerül. Olykor egy-egy versben ráismerünk a szerelemre: na ilyen! Gyönyörű, szomorú, kegyetlen, véges, életre szóló, stb. Az ilyen versek megrendítenek és felemelnek. Ezekért érdemes az úgynevezett szerelmi lírát olvasni. Ilyen versek vannak ebben a könyvben.
    (Kemény István)


  • A harmadik híd

    2390 Ft

    A hajdani kanadai emigráns, a Németországból hazatért nyomozó és az itthon maradt utcazenész éli és meséli az életét ebben az egyetlen napnyi regényben. A cselekmény helyszíne Szeged napfényes városa, annak már-már kultikus színhelyei, a Dóm tere, a belváros gondosan kikövezett utcái, az árnyas Tisza-part, a ferencesek ősi temploma. Ám a cselekmény által nem derűs és boldog sorsok bontakoznak ki, hanem az élet mélyebb és hidegebb bugyraiba merülhetünk bele. Egy minap tartott osztálytalálkozón veszi kezdetét a történet, hogy aztán hősi tettekre és gyengeségekre, csalásokra, elhallgatásokra, szétfoszló álmokra, rejtett életekre, ifjúkori bűnökre és örömökre nyíljon rá az elbeszélés ablaka. Középkorú emberek, régi barátok mesélik vagy hallgatják el, mi történt velük az utóbbi harminc év alatt, s hogy mi történik velük most. Sok jó, sok rossz, sok igaz, sok hazugság.

    És ebből a regényből megtudhatjuk azt is, mi a mondat otthona. Hogy lehet az szív, test, lélek, szellem. Persze. De a mondat legfőbb otthona az ember sorsa és esendősége, amiben nyugalmat mégsem lelhet soha.

    Bátor, lesújtó, nyugtalanító, katartikus könyvet tart a kezében az olvasó.

    (Darvasi László)

    A hajdani kanadai emigráns, a Németországból hazatért nyomozó és az itthon maradt utcazenész éli és meséli az életét ebben az egyetlen napnyi regényben. A cselekmény helyszíne Szeged napfényes városa, annak már-már kultikus színhelyei, a Dóm tere, a belváros gondosan kikövezett utcái, az árnyas Tisza-part, a ferencesek ősi temploma. Ám a cselekmény által nem derűs és boldog sorsok bontakoznak ki, hanem az élet mélyebb és hidegebb bugyraiba merülhetünk bele. Egy minap tartott osztálytalálkozón veszi kezdetét a történet, hogy aztán hősi tettekre és gyengeségekre, csalásokra, elhallgatásokra, szétfoszló álmokra, rejtett életekre, ifjúkori bűnökre és örömökre nyíljon rá az elbeszélés ablaka. Középkorú emberek, régi barátok mesélik vagy hallgatják el, mi történt velük az utóbbi harminc év alatt, s hogy mi történik velük most. Sok jó, sok rossz, sok igaz, sok hazugság.

    És ebből a regényből megtudhatjuk azt is, mi a mondat otthona. Hogy lehet az szív, test, lélek, szellem. Persze. De a mondat legfőbb otthona az ember sorsa és esendősége, amiben nyugalmat mégsem lelhet soha.

    Bátor, lesújtó, nyugtalanító, katartikus könyvet tart a kezében az olvasó.

    (Darvasi László)


  • A hatalom képzelete

    2790 Ft

    Mennyire süllyedt a múlt mélyére az államszocializmus korszaka? Mintha az egész akkori világ egyszerre veszne el Muhi és Mohács messzeségébe, közben reflexei, szokásai a mai napig meghatározóak, sokszor anélkül hogy ezzel egyáltalán tisztában lennénk. György Péter új könyvében az emlékezet antropológusaként ered a közelmúlt nyomába; az 1957 és 1980 közötti időszak kulturális közegeinek hatalomjátszmáit, attitűdjeit és mentalitásait vizsgálja textusok és kontextusok együttes elemzésével. Mit tudunk kezdeni a Kádár-korban ünnepelt, megbecsült, mára azonban antikváriumok mélyén porosodó életművekkel? Mit kezdenek velünk ezek a szövegek és festmények? Miképpen közvetítette a kor absztrakt-pragmatikus ideológiáját a film? Milyen máig ható következményei vannak az akkori építészeti vitáknak? Milyen volt a kulturális és mindennapi tér abban a világban, amelyben olybá tűnt, megáll az idő?

    Mennyire süllyedt a múlt mélyére az államszocializmus korszaka? Mintha az egész akkori világ egyszerre veszne el Muhi és Mohács messzeségébe, közben reflexei, szokásai a mai napig meghatározóak, sokszor anélkül hogy ezzel egyáltalán tisztában lennénk. György Péter új könyvében az emlékezet antropológusaként ered a közelmúlt nyomába; az 1957 és 1980 közötti időszak kulturális közegeinek hatalomjátszmáit, attitűdjeit és mentalitásait vizsgálja textusok és kontextusok együttes elemzésével. Mit tudunk kezdeni a Kádár-korban ünnepelt, megbecsült, mára azonban antikváriumok mélyén porosodó életművekkel? Mit kezdenek velünk ezek a szövegek és festmények? Miképpen közvetítette a kor absztrakt-pragmatikus ideológiáját a film? Milyen máig ható következményei vannak az akkori építészeti vitáknak? Milyen volt a kulturális és mindennapi tér abban a világban, amelyben olybá tűnt, megáll az idő?


  • A hercegprímás elsírja magát

    990 Ft

    Nemes Z. Márió versei sokszor szó szerint húsba vágnak. Felhasítják a kedélyes és civilizált képet, amit a tükörben olyan féltve őrzünk magunkról, és kényszerítenek rá, hogy mögé nézzünk. Mert testben élni nem csak játék és mese, hiába tűnnek a költő versei néhol groteszk és szürreális tündérmesének. Mi vagyunk a kardnyelő huszár, és mi vagyunk Hany Istók is, aki az embermester füttyét meghallva nekilát harcsát belezni. Új kötetében a kortárs fiatal költészet egyik legmeghatározóbb szerzője a saját test és a szeretve gyűlölt Másik élveboncolása után tágasabb horizontokat mér fel, mint eddig. Terítékre kerülnek Magyarország véres nemzeti mítoszai és sorskérdései éppúgy, mint az emberi együttélés gyilkos mechanikája. Verseit olvasva sokszor feltör belőlünk a keserű nevetés, de utána hamar elfog minket a kétely, hogy vajon megbízhatunk-e a saját szerveinkben.

    Nemes Z. Márió versei sokszor szó szerint húsba vágnak. Felhasítják a kedélyes és civilizált képet, amit a tükörben olyan féltve őrzünk magunkról, és kényszerítenek rá, hogy mögé nézzünk. Mert testben élni nem csak játék és mese, hiába tűnnek a költő versei néhol groteszk és szürreális tündérmesének. Mi vagyunk a kardnyelő huszár, és mi vagyunk Hany Istók is, aki az embermester füttyét meghallva nekilát harcsát belezni. Új kötetében a kortárs fiatal költészet egyik legmeghatározóbb szerzője a saját test és a szeretve gyűlölt Másik élveboncolása után tágasabb horizontokat mér fel, mint eddig. Terítékre kerülnek Magyarország véres nemzeti mítoszai és sorskérdései éppúgy, mint az emberi együttélés gyilkos mechanikája. Verseit olvasva sokszor feltör belőlünk a keserű nevetés, de utána hamar elfog minket a kétely, hogy vajon megbízhatunk-e a saját szerveinkben.


  • A hóhér háza

    2590 Ft

    „Nagymi, most teherautók jönnek és cukrot hoznak meg lisztet és olajat és gyógyszereket, kinyíltak a határok és szabadság van, érted?, mire nagymama ingerülten válaszolta, Tudom én, de a lány szelíden folytatta, hogy Nagymi, most új világ jön, érted?, mire a nagymama szelídebben mondta, Már annyiszor volt új világ.”
    Az elbeszélő lány épp 18 éves, amikor „elkezdődik” a regény: az első pisztolylövések jelzik az elején és végén a romániai forradalmat, amely köré úgy épül a mű, hogy közvetlenül egyszer sem ejt róla szót. Felrobban egy világ, ki tudja, mi jön ezután. – Szilágyi Zsófia, Jelenkor.
    A hóhér háza arra példa, hogy az önmagában is sűrű matéria egy kivételes és fájdalmas szépségű, kiválóan megformált regényben ülepedik le. – Deczki Sarolta, ÉS.
    Fejlődés- és családregény, korrajz, és már-már hátborzongató, a kegyetlenségig elmenő, sokszálú, gazdagon szőtt történet egy családról. Arról, hogy abban a sivárságban, szabadsághiányban, teljes kiszolgáltatottságban hogyan élte túl, vagy „nem élte túl” ez a család azokat az évtizedeket. – Fekete Vince, Székelyföld.
    Tompa Andrea regénye összetett szimbolikájú, több szinten zajló és sokféleképpen olvasható nagyregény, amely akkurátusan megírt és lezárt, egy mondatba sűrített fejezeteivel már-már bántóan éles, pontos korrajz, fejlődés- meg családregény, könyörtelen szembenézés a közelmúlttal, apákkal, anyákkal és kikerülhetetlenül önmagával is. – Vida Gábor, Népszabadság.

    „Nagymi, most teherautók jönnek és cukrot hoznak meg lisztet és olajat és gyógyszereket, kinyíltak a határok és szabadság van, érted?, mire nagymama ingerülten válaszolta, Tudom én, de a lány szelíden folytatta, hogy Nagymi, most új világ jön, érted?, mire a nagymama szelídebben mondta, Már annyiszor volt új világ.”
    Az elbeszélő lány épp 18 éves, amikor „elkezdődik” a regény: az első pisztolylövések jelzik az elején és végén a romániai forradalmat, amely köré úgy épül a mű, hogy közvetlenül egyszer sem ejt róla szót. Felrobban egy világ, ki tudja, mi jön ezután. – Szilágyi Zsófia, Jelenkor.
    A hóhér háza arra példa, hogy az önmagában is sűrű matéria egy kivételes és fájdalmas szépségű, kiválóan megformált regényben ülepedik le. – Deczki Sarolta, ÉS.
    Fejlődés- és családregény, korrajz, és már-már hátborzongató, a kegyetlenségig elmenő, sokszálú, gazdagon szőtt történet egy családról. Arról, hogy abban a sivárságban, szabadsághiányban, teljes kiszolgáltatottságban hogyan élte túl, vagy „nem élte túl” ez a család azokat az évtizedeket. – Fekete Vince, Székelyföld.
    Tompa Andrea regénye összetett szimbolikájú, több szinten zajló és sokféleképpen olvasható nagyregény, amely akkurátusan megírt és lezárt, egy mondatba sűrített fejezeteivel már-már bántóan éles, pontos korrajz, fejlődés- meg családregény, könyörtelen szembenézés a közelmúlttal, apákkal, anyákkal és kikerülhetetlenül önmagával is. – Vida Gábor, Népszabadság.


  • A Hold a hetedik házban

    1990 Ft

    Kis életek – kis csodákRakovszky Zsuzsa költő 2002-ben ‘A kígyó árnyéka’ című regényével mutatkozott be prózaíróként, és a közönségsikeren túl elnyerte a Magyar Irodalmi Díjat. Ezt követte 2005-ben második regénye, A hullócsillag éve. Prózaírói indulásától különleges szemléletmód jellemzi, amely különleges nyelvi megoldásokhoz vezeti. Rakovszky mindkét regényében kvázi-narrátorszereplőket alkalmaz, s az ő életkorukból, illetve a cselekmény történelmi idejéből következő megfogalmazásokkal dolgozik. A novellák megőrzik Rakovszky különleges nézőpontjait, de a műfajból következően sűrítettebb formában: kevesebb történettel és élesebb megfigyelésekkel. A cselekmények történelmi ideje az 1950-60-as évektől napjainkig tart, szereplői pedig egy kivétellel nők, akik három életszakasz: a kiskamaszkor, a felnőtt élet és az öregkor képviselői. Problémáik, amelyekről a történetek szólnak, ezeknek az életkoroknak a tipikus problémái: a függetlenné válás vágya és a szexualitás megjelenése; a párkapcsolatok, a házasságok, a megélhetés nehézségei, kudarcai, az útkeresések; a gyász, a magány, a fizikai leépülés, a számadás a halál előtt.

    Kis életek – kis csodákRakovszky Zsuzsa költő 2002-ben ‘A kígyó árnyéka’ című regényével mutatkozott be prózaíróként, és a közönségsikeren túl elnyerte a Magyar Irodalmi Díjat. Ezt követte 2005-ben második regénye, A hullócsillag éve. Prózaírói indulásától különleges szemléletmód jellemzi, amely különleges nyelvi megoldásokhoz vezeti. Rakovszky mindkét regényében kvázi-narrátorszereplőket alkalmaz, s az ő életkorukból, illetve a cselekmény történelmi idejéből következő megfogalmazásokkal dolgozik. A novellák megőrzik Rakovszky különleges nézőpontjait, de a műfajból következően sűrítettebb formában: kevesebb történettel és élesebb megfigyelésekkel. A cselekmények történelmi ideje az 1950-60-as évektől napjainkig tart, szereplői pedig egy kivétellel nők, akik három életszakasz: a kiskamaszkor, a felnőtt élet és az öregkor képviselői. Problémáik, amelyekről a történetek szólnak, ezeknek az életkoroknak a tipikus problémái: a függetlenné válás vágya és a szexualitás megjelenése; a párkapcsolatok, a házasságok, a megélhetés nehézségei, kudarcai, az útkeresések; a gyász, a magány, a fizikai leépülés, a számadás a halál előtt.


  • A hullámzó Balaton

    1590 Ft

    Parti Nagy Lajos nem bánik kesztyűs kézzel a magyar nyelvvel: mindent kihoz belőle, ami kihozható. Szétszedi, majd összerakja a szavakat és kifejezéseket, abajgatja, csinosítja a nyelvet. Keze nyomán a legkopottabb szavak is megtelnek valami újfajta ízzel, s olybá lesznek, mint azok a nők, akik kivirágoznak, ha szeretik őket. És Parti Nagy szereti a szavakat, miképpen azok is őt. Meghajolnak előtte, vagy vigyázzba vágják magukat, s olyan is akad, amelyik a nyakába csimpaszkodik. Így kínálkoznak fel az író számára, aki "novellamakettekbe" rendezi őket, de úgy, hogy ezek a makettek lecsupaszított szerkezetükkel is egy nagyon ismerős, jóllehet kevéssé szerethető világot tárnak elénk. A roncsolt, tört, fiktív monológokban groteszk és szürreális, álomszerű és szociografikus, bizarr és fantasztikus motívumok fonódnak egybe, meghökkentő szókapcsolások, nyelvi bravúrok és szójátékok követik egymást. E grammatikai tér szereplői között találjuk többek között a nagy evészet sportbajnokát, a kukatúró öregasszonyt, a vízilénnyé átváltozó, rejtélyesen eltűnő munkásembert, és néhány, az új időkhöz kiválóan alkalmazkodó mesehőst is. Parti Nagy Lajos: nyelvkirály. A hullámzó Balaton: a nyelvkirályság.

    Parti Nagy Lajos nem bánik kesztyűs kézzel a magyar nyelvvel: mindent kihoz belőle, ami kihozható. Szétszedi, majd összerakja a szavakat és kifejezéseket, abajgatja, csinosítja a nyelvet. Keze nyomán a legkopottabb szavak is megtelnek valami újfajta ízzel, s olybá lesznek, mint azok a nők, akik kivirágoznak, ha szeretik őket. És Parti Nagy szereti a szavakat, miképpen azok is őt. Meghajolnak előtte, vagy vigyázzba vágják magukat, s olyan is akad, amelyik a nyakába csimpaszkodik. Így kínálkoznak fel az író számára, aki "novellamakettekbe" rendezi őket, de úgy, hogy ezek a makettek lecsupaszított szerkezetükkel is egy nagyon ismerős, jóllehet kevéssé szerethető világot tárnak elénk. A roncsolt, tört, fiktív monológokban groteszk és szürreális, álomszerű és szociografikus, bizarr és fantasztikus motívumok fonódnak egybe, meghökkentő szókapcsolások, nyelvi bravúrok és szójátékok követik egymást. E grammatikai tér szereplői között találjuk többek között a nagy evészet sportbajnokát, a kukatúró öregasszonyt, a vízilénnyé átváltozó, rejtélyesen eltűnő munkásembert, és néhány, az új időkhöz kiválóan alkalmazkodó mesehőst is. Parti Nagy Lajos: nyelvkirály. A hullámzó Balaton: a nyelvkirályság.


  • A hullócsillag éve

    1990 Ft

    Rakovszky Zsuzsa különleges szemléletmóddal megírt költői regényének főhőse egy gyermek, akinek szeme a világra nyílik, s ugyanazzal a kíváncsisággal figyeli a szomszéd kislány titkait, mint a felnőttek beszélgetéseit. És főhőse egy anya, egy fiatal nő, aki készül tisztességgel átbotorkálni az életen, miközben ő is, mint sokan mások a környezetében, egy másik, szabad életről ábrándozik, amely "odatúll", a határ túloldalán várná…. "Van, ami eltűnt, elveszett, de visszajön: idővel megint kedd lesz és vasárnap, az elfogyott, körömszilánknyi hold újra megtelik, az anyja reggel elmegy, de este megjön a hivatalból. Máskor a dolgok egy óvatlan pillanatban átcsúsznak a határ túloldalára. Az eltiport hangya vagy a cserebogár, amelyet egy üres gyufásdobozba csukott és ottfelejtett – a krinolinos-parókás porcelánnő, amelyik leesett és kettévált a derekánál – a fonnyadt, szirmát hullató csokor, amelyet már séta közben megunt és az anyja kezébe nyomott – ezek végleg és jóvátehetetlenül kicsúsztak önmagukból, valami más lettek, olyasmi, aminek talán nincs is neve." Az ötvenes évek egy határszéli kisvárosban. Színeit vesztett környezet, a vitrinből eltünedező tárgyak, átalakított, egyre kopottabb ruhák. Egy anya és a lánya. A hullócsillag éve a határok regénye. Anya és gyerek, férfi és nő keresi a határokat egymás között a tűrés és a tűrhetetlenség határvidékén. "Ismer egy embert, hadarja, aki ismer egy embert, aki ismer egy embert, aki úgy ismeri az erdőt, mint a tenyerét, és tudja, hol lehet átjutni a határon, csak Brennbergig kell eljutnunk valahogyan, de az könnyű lesz, csak az a fontos, hogy ne vigyünk nagy csomagot magunkkal, mert akkor gyanússá válunk, legfeljebb egy uzsonnatáskát, ő hallott valakiről, aki hallott valakiről, aki nekivágott az erdőnek egy szál nyári ruhában, és most már Kanadában van, és milyen szerencse, még megvan otthon egy-két apróság, két gyémánt mandzsettagomb és egy nyakkendőtű – Flóra, szólok rá halkan, élesen, de legszívesebben megragadnám a vállánál fogva, és megráznám, mint Krisztus a vargát – Flóra, és a lányod? Ővele mi lesz? Sötét, zavarodott, kómából ébredő pillantással néz rám, kábán erőlködik, hogy megértse, miről beszélek. A lányod! Őt is magaddal akarod hozni az erdőbe? A pillantása hirtelen kitisztul, és a következő másodpercben mélyen, bűntudatosan elpirul: úgy látszik, az elmúlt félórában csakugyan megfeledkezett róla, hogy van valahol egy lánya."

    Rakovszky Zsuzsa különleges szemléletmóddal megírt költői regényének főhőse egy gyermek, akinek szeme a világra nyílik, s ugyanazzal a kíváncsisággal figyeli a szomszéd kislány titkait, mint a felnőttek beszélgetéseit. És főhőse egy anya, egy fiatal nő, aki készül tisztességgel átbotorkálni az életen, miközben ő is, mint sokan mások a környezetében, egy másik, szabad életről ábrándozik, amely "odatúll", a határ túloldalán várná…. "Van, ami eltűnt, elveszett, de visszajön: idővel megint kedd lesz és vasárnap, az elfogyott, körömszilánknyi hold újra megtelik, az anyja reggel elmegy, de este megjön a hivatalból. Máskor a dolgok egy óvatlan pillanatban átcsúsznak a határ túloldalára. Az eltiport hangya vagy a cserebogár, amelyet egy üres gyufásdobozba csukott és ottfelejtett – a krinolinos-parókás porcelánnő, amelyik leesett és kettévált a derekánál – a fonnyadt, szirmát hullató csokor, amelyet már séta közben megunt és az anyja kezébe nyomott – ezek végleg és jóvátehetetlenül kicsúsztak önmagukból, valami más lettek, olyasmi, aminek talán nincs is neve." Az ötvenes évek egy határszéli kisvárosban. Színeit vesztett környezet, a vitrinből eltünedező tárgyak, átalakított, egyre kopottabb ruhák. Egy anya és a lánya. A hullócsillag éve a határok regénye. Anya és gyerek, férfi és nő keresi a határokat egymás között a tűrés és a tűrhetetlenség határvidékén. "Ismer egy embert, hadarja, aki ismer egy embert, aki ismer egy embert, aki úgy ismeri az erdőt, mint a tenyerét, és tudja, hol lehet átjutni a határon, csak Brennbergig kell eljutnunk valahogyan, de az könnyű lesz, csak az a fontos, hogy ne vigyünk nagy csomagot magunkkal, mert akkor gyanússá válunk, legfeljebb egy uzsonnatáskát, ő hallott valakiről, aki hallott valakiről, aki nekivágott az erdőnek egy szál nyári ruhában, és most már Kanadában van, és milyen szerencse, még megvan otthon egy-két apróság, két gyémánt mandzsettagomb és egy nyakkendőtű – Flóra, szólok rá halkan, élesen, de legszívesebben megragadnám a vállánál fogva, és megráznám, mint Krisztus a vargát – Flóra, és a lányod? Ővele mi lesz? Sötét, zavarodott, kómából ébredő pillantással néz rám, kábán erőlködik, hogy megértse, miről beszélek. A lányod! Őt is magaddal akarod hozni az erdőbe? A pillantása hirtelen kitisztul, és a következő másodpercben mélyen, bűntudatosan elpirul: úgy látszik, az elmúlt félórában csakugyan megfeledkezett róla, hogy van valahol egy lánya."


  • A jóemberek

    1590 Ft

    A ,,jóemberek az ír mitológia alakjai, akik ,,túl rosszak ahhoz, hogy a mennyországba kerüljenek, és túl jók, hogy a pokolba. A cím magyarázata azért is lényeges, mert a több mint négy év költői termésének legjavát közlő köteten erősen érezhető az angolszász líra hatása. Ritka kortárs irodalmunkban és az irodalmunk történetében egyaránt, hogy ennyire meg tudjon termékenyülni, bele tudjon oltódni ez a hatás a magyar költészeti hagyományokba, ahogyan az Babiczky lírája esetében tapasztalható. Vörösmarty, Arany vagy a maiak közül Rakovszky – viszonylag kevesen találták maguk számára otthonosnak az angolszász költészetet. Az öt ciklusba rendezett versek között a balladák, mintegy a kötet gerincét képezve, komor sűrűségükkel húzódnak végig a gyűjtemény egészén; titkuk legtöbbnyire valamely rémtett vagy gyilkosság, azaz maga a bűn. A sűrűséget oszlató líraibb darabokkal pedig levegőhöz jut az olvasó az újabb alámerüléshez.

    A ,,jóemberek az ír mitológia alakjai, akik ,,túl rosszak ahhoz, hogy a mennyországba kerüljenek, és túl jók, hogy a pokolba. A cím magyarázata azért is lényeges, mert a több mint négy év költői termésének legjavát közlő köteten erősen érezhető az angolszász líra hatása. Ritka kortárs irodalmunkban és az irodalmunk történetében egyaránt, hogy ennyire meg tudjon termékenyülni, bele tudjon oltódni ez a hatás a magyar költészeti hagyományokba, ahogyan az Babiczky lírája esetében tapasztalható. Vörösmarty, Arany vagy a maiak közül Rakovszky – viszonylag kevesen találták maguk számára otthonosnak az angolszász költészetet. Az öt ciklusba rendezett versek között a balladák, mintegy a kötet gerincét képezve, komor sűrűségükkel húzódnak végig a gyűjtemény egészén; titkuk legtöbbnyire valamely rémtett vagy gyilkosság, azaz maga a bűn. A sűrűséget oszlató líraibb darabokkal pedig levegőhöz jut az olvasó az újabb alámerüléshez.