Megjelenítve 21–24 / 24 találat

RENDEZÉS

NÉZET

  • Sikeres és bölcs pszichopaták

    2390 Ft

    Pszichopaták: sorozatgyilkosok, kíméletlen erőszaktevők, merénylők és vérszomjas gengszterek. A könyvek és filmek világában A bárányok hallgatnak, a Péntek 13 vagy a Dexter főhősei. A valóságban azonban a pszichopaták köztünk élnek: orvosok, ügyvédek, cégvezetők vagy haditengerészek. Nem ismerik a félelmet, hatalmas az önbizalmuk, remekül összpontosítanak és maradéktalanul végrehajtják a feladataikat. Valljuk be, a pszichopaták vonzó személyiségek. De vajon mi különbözteti meg az önfeláldozó tűzoltót vagy az életmentő sebészt a sorozatgyilkostól? Miben rejlik a vonzerejük, mit tanulhatunk tőlük, s hogyan fedezhetjük fel a bennünk rejtőző pszichopatát? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a téma világhírű szakértője szigorúan ellenőrzött börtönökben, keleti kolostorokban, laboratóriumokban és a harctéren, miközben valódi Hannibal Lectereket faggat, sőt, egy életveszélyes kísérletben maga is megtapasztalja a pszichopata lét sötét oldalát?…


  • Szerintem – Társadalom, gazdaság, pénzügyek és vállalatvezetés a kétezres években Magyarországon

    2790 Ft

    Találó a cím: Felcsuti Péter írásainak nagy vonzereje, hogy nem akarja véleményét az egyedül igaz álláspontnak láttatni. Egyszerűen csak elmondja, hogy az előző héten mi bosszantotta fel, mi az az irracionalitás vagy igazságtalanság, amit nem hagyhat szó nélkül. Igazi pesti kávéházi hangulatuk van az írásainak – morfondírozások a minket körülvevő világról. És mivel Felcsuti alapvetően a pénzügyekhez, a gazdasághoz értő szakember, volt bankár, a legtöbb írás a bankműködés (manapság inkább ,,zombi” jellegű nem működés), a pénzügyek (különösen a devizahitelek) és a gazdaság (vagyis inkább a gazdasági válság) körül kóricál. Felcsuti mondja a magáét, mi vitatkozunk vele, és azt vesszük észre, hogy már válaszol is ellenérveinkre – mintha csak egy pergő párbeszédbe csöppennénk. Merthogy szerzőnk az a gondolkodó, aki önmagával is vitázik – az érvek pro és kontra sorjáznak az írásokban. Mindent tolerál – a buta csökönyösséget nehezen. Ha egy gazdaságpolitikus láthatólag nem tanul hibáiból, ha egy törvényhozó nem akarja megérteni, mi zajlik körülötte, ha egy politikus merő tahóságból két lábbal gázol a már elfogadott társadalmi normákba – olyankor Felcsuti felemeli a tollát és ír.

    És nem csak bankról, nem csak pénzügyekről, nem csak monetáris politikáról. Hanem igazságról és igazságtalanságról – megosztva mit olvasott ezzel kapcsolatban, meddig jutott a gondolkodásban, és milyen tett követte a gondolatot. Mert a megélt szociális igazságtalanság vezette a szerzőt a Kiút program legaktívabb támogatói, ,,tulajdonosai”, szponzorai közé. Emlékszem, amikor először kérdezte, hallottam-e már a Yunus-féle Grameen Bankról, mert ő olyat szeretne itthon csinálni. És én, aki hallottam, olvastam erről a programról, minden kételyemet előadva próbáltam elmesélni neki, miért nem sikerülhet itthon. Meghallgatott, majd több hasonló gondolkodású emberrel belevágott. Ennek a programnak a sikereiről és kudarcairól szól az írások második blokkja.

    Felcsuti legendás bankvezető volt. Kollégái mesélték egyszer „ ha Péter azt kérné, hogy ugorjunk le egy tizenöt emeletes ház tetejéről, akkor a csapat egyik fele azonnal ugrana, a másik fele esetleg visszakérdezne, de utána úgyszintén ugrana ” -, és miközben mesélték, megálltak egy pillanatra, egymásra néztek, bólintottak, és hozzátették: „ csak tudod, ilyen marhaságot ő sosem kérne tőlünk ” . Azt a vezetői filozófiát, ami ezt a csodaszép történetet eredményezte, a kötet harmadik részéből ismerhetik meg. Egy vezetőtől, akivel egy bank megélte a csillagokba történő száguldást és a válság előidézte vesszőfutást is.

    Király Júlia


  • Szétszórt elmék

    2290 Ft

    Népbetegség a figyelemzavar és a hiperaktivitás? Vagy csak a gyerekek szenvednek tőle? Honnan ered és hogyan gyógyítható?

    Máté Gábor nemcsak magát tartja figyelemzavarosnak, de három gyermekét is hiperaktív figyelemzavarral diagnosztizálták. Nem csoda hát, ha a téma mélyére akart látni, és meg akarta ismerni a betegség eredetét, hogy közelebb kerüljön a gyógyításához is. A Szétszórt elmék teljesen új szemlélettel közelíti meg a témát, és új módszereket kínál, hogy segítsen azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akiknek nap mint nap meg kell küzdeniük a figyelemzavar és a hiperaktivitás okozta gondokkal.
    A Szétszórt elmékben Máté Gábor
    • Bebizonyítja, hogy a figyelemzavar nem örökletes betegség, hanem visszafordítható károsodás.
    • Elmagyarázza, hogy a figyelemzavaros agyban az érzelmek és a figyelem kontrolljáért felelős területek nem fejlődnek ki kisgyerekkorban – és azt is, hogy miért.
    • Megmutatja, hogy élettapasztalatunk pszichológiai „terméke” – már az anyaméhen belül is! -, hogy a figyelmünk elterelhető, hogy gyakran „kikapcsolunk”.
    • A szülőknek segít megérteni, miért tikkelnek a figyelemzavaros gyerekek, a figyelemzavaros felnőtteknek pedig megmutatja, hogyan értelmezhetik érzelmeiket és saját viselkedésüket.
    • Reménnyel tölti el az olvasót, hogy a figyelemzavar felnőttkorban is megváltoztatható.
    • Programot ajánl, amely a gyermekekben és felnőttekben ezt a változást elősegítheti.


  • Villanások

    2590 Ft

    Vajon elkerülhető lett volna a Dózsa-féle parasztfelkelés?
    Van-e összefüggés a madarak röpte és az emberek mozgása között?
    Mennyire kiszámítható az emberi viselkedés?
    Megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő?

    Ezekre a kérdésekre is keresi a választ Barabási Albert-László, a hálózatok tudományának világhírű kutatója. Napjaink digitális eszközei a világot hatalmas kutatólaboratóriummá változtatták. A használatuk során hagyott elektronikus nyomok – a hangüzenetektől a netes rákeresésekig – olyan gazdag adatbázis összeállítását tették lehetővé, amilyet korábban elképzelni se tudtunk volna. Követhetővé vált a mozgásunk, a döntéseink, az egész életünk. Ezeknek a nyomoknak az elemzése fontos felfedezéshez vezetett: a véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv ennek a meglepő kutatásnak az eredményeivel ismerteti meg az olvasót. Miközben elméletét magyar és egyetemes történelmi példákkal is alátámasztja, a szerző megmutatja, hol ér véget az emberi viselkedésben a spontaneitás, és hol kezdődik a kiszámíthatóság.


  • Sikeres és bölcs pszichopaták

    2390 Ft

    Pszichopaták: sorozatgyilkosok, kíméletlen erőszaktevők, merénylők és vérszomjas gengszterek. A könyvek és filmek világában A bárányok hallgatnak, a Péntek 13 vagy a Dexter főhősei. A valóságban azonban a pszichopaták köztünk élnek: orvosok, ügyvédek, cégvezetők vagy haditengerészek. Nem ismerik a félelmet, hatalmas az önbizalmuk, remekül összpontosítanak és maradéktalanul végrehajtják a feladataikat. Valljuk be, a pszichopaták vonzó személyiségek. De vajon mi különbözteti meg az önfeláldozó tűzoltót vagy az életmentő sebészt a sorozatgyilkostól? Miben rejlik a vonzerejük, mit tanulhatunk tőlük, s hogyan fedezhetjük fel a bennünk rejtőző pszichopatát? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a téma világhírű szakértője szigorúan ellenőrzött börtönökben, keleti kolostorokban, laboratóriumokban és a harctéren, miközben valódi Hannibal Lectereket faggat, sőt, egy életveszélyes kísérletben maga is megtapasztalja a pszichopata lét sötét oldalát?…

    Pszichopaták: sorozatgyilkosok, kíméletlen erőszaktevők, merénylők és vérszomjas gengszterek. A könyvek és filmek világában A bárányok hallgatnak, a Péntek 13 vagy a Dexter főhősei. A valóságban azonban a pszichopaták köztünk élnek: orvosok, ügyvédek, cégvezetők vagy haditengerészek. Nem ismerik a félelmet, hatalmas az önbizalmuk, remekül összpontosítanak és maradéktalanul végrehajtják a feladataikat. Valljuk be, a pszichopaták vonzó személyiségek. De vajon mi különbözteti meg az önfeláldozó tűzoltót vagy az életmentő sebészt a sorozatgyilkostól? Miben rejlik a vonzerejük, mit tanulhatunk tőlük, s hogyan fedezhetjük fel a bennünk rejtőző pszichopatát? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a téma világhírű szakértője szigorúan ellenőrzött börtönökben, keleti kolostorokban, laboratóriumokban és a harctéren, miközben valódi Hannibal Lectereket faggat, sőt, egy életveszélyes kísérletben maga is megtapasztalja a pszichopata lét sötét oldalát?…


  • Szerintem – Társadalom, gazdaság, pénzügyek és vállalatvezetés a kétezres években Magyarországon

    2790 Ft

    Találó a cím: Felcsuti Péter írásainak nagy vonzereje, hogy nem akarja véleményét az egyedül igaz álláspontnak láttatni. Egyszerűen csak elmondja, hogy az előző héten mi bosszantotta fel, mi az az irracionalitás vagy igazságtalanság, amit nem hagyhat szó nélkül. Igazi pesti kávéházi hangulatuk van az írásainak – morfondírozások a minket körülvevő világról. És mivel Felcsuti alapvetően a pénzügyekhez, a gazdasághoz értő szakember, volt bankár, a legtöbb írás a bankműködés (manapság inkább ,,zombi” jellegű nem működés), a pénzügyek (különösen a devizahitelek) és a gazdaság (vagyis inkább a gazdasági válság) körül kóricál. Felcsuti mondja a magáét, mi vitatkozunk vele, és azt vesszük észre, hogy már válaszol is ellenérveinkre – mintha csak egy pergő párbeszédbe csöppennénk. Merthogy szerzőnk az a gondolkodó, aki önmagával is vitázik – az érvek pro és kontra sorjáznak az írásokban. Mindent tolerál – a buta csökönyösséget nehezen. Ha egy gazdaságpolitikus láthatólag nem tanul hibáiból, ha egy törvényhozó nem akarja megérteni, mi zajlik körülötte, ha egy politikus merő tahóságból két lábbal gázol a már elfogadott társadalmi normákba – olyankor Felcsuti felemeli a tollát és ír.

    És nem csak bankról, nem csak pénzügyekről, nem csak monetáris politikáról. Hanem igazságról és igazságtalanságról – megosztva mit olvasott ezzel kapcsolatban, meddig jutott a gondolkodásban, és milyen tett követte a gondolatot. Mert a megélt szociális igazságtalanság vezette a szerzőt a Kiút program legaktívabb támogatói, ,,tulajdonosai”, szponzorai közé. Emlékszem, amikor először kérdezte, hallottam-e már a Yunus-féle Grameen Bankról, mert ő olyat szeretne itthon csinálni. És én, aki hallottam, olvastam erről a programról, minden kételyemet előadva próbáltam elmesélni neki, miért nem sikerülhet itthon. Meghallgatott, majd több hasonló gondolkodású emberrel belevágott. Ennek a programnak a sikereiről és kudarcairól szól az írások második blokkja.

    Felcsuti legendás bankvezető volt. Kollégái mesélték egyszer „ ha Péter azt kérné, hogy ugorjunk le egy tizenöt emeletes ház tetejéről, akkor a csapat egyik fele azonnal ugrana, a másik fele esetleg visszakérdezne, de utána úgyszintén ugrana ” -, és miközben mesélték, megálltak egy pillanatra, egymásra néztek, bólintottak, és hozzátették: „ csak tudod, ilyen marhaságot ő sosem kérne tőlünk ” . Azt a vezetői filozófiát, ami ezt a csodaszép történetet eredményezte, a kötet harmadik részéből ismerhetik meg. Egy vezetőtől, akivel egy bank megélte a csillagokba történő száguldást és a válság előidézte vesszőfutást is.

    Király Júlia

    Találó a cím: Felcsuti Péter írásainak nagy vonzereje, hogy nem akarja véleményét az egyedül igaz álláspontnak láttatni. Egyszerűen csak elmondja, hogy az előző héten mi bosszantotta fel, mi az az irracionalitás vagy igazságtalanság, amit nem hagyhat szó nélkül. Igazi pesti kávéházi hangulatuk van az írásainak – morfondírozások a minket körülvevő világról. És mivel Felcsuti alapvetően a pénzügyekhez, a gazdasághoz értő szakember, volt bankár, a legtöbb írás a bankműködés (manapság inkább ,,zombi” jellegű nem működés), a pénzügyek (különösen a devizahitelek) és a gazdaság (vagyis inkább a gazdasági válság) körül kóricál. Felcsuti mondja a magáét, mi vitatkozunk vele, és azt vesszük észre, hogy már válaszol is ellenérveinkre – mintha csak egy pergő párbeszédbe csöppennénk. Merthogy szerzőnk az a gondolkodó, aki önmagával is vitázik – az érvek pro és kontra sorjáznak az írásokban. Mindent tolerál – a buta csökönyösséget nehezen. Ha egy gazdaságpolitikus láthatólag nem tanul hibáiból, ha egy törvényhozó nem akarja megérteni, mi zajlik körülötte, ha egy politikus merő tahóságból két lábbal gázol a már elfogadott társadalmi normákba – olyankor Felcsuti felemeli a tollát és ír.

    És nem csak bankról, nem csak pénzügyekről, nem csak monetáris politikáról. Hanem igazságról és igazságtalanságról – megosztva mit olvasott ezzel kapcsolatban, meddig jutott a gondolkodásban, és milyen tett követte a gondolatot. Mert a megélt szociális igazságtalanság vezette a szerzőt a Kiút program legaktívabb támogatói, ,,tulajdonosai”, szponzorai közé. Emlékszem, amikor először kérdezte, hallottam-e már a Yunus-féle Grameen Bankról, mert ő olyat szeretne itthon csinálni. És én, aki hallottam, olvastam erről a programról, minden kételyemet előadva próbáltam elmesélni neki, miért nem sikerülhet itthon. Meghallgatott, majd több hasonló gondolkodású emberrel belevágott. Ennek a programnak a sikereiről és kudarcairól szól az írások második blokkja.

    Felcsuti legendás bankvezető volt. Kollégái mesélték egyszer „ ha Péter azt kérné, hogy ugorjunk le egy tizenöt emeletes ház tetejéről, akkor a csapat egyik fele azonnal ugrana, a másik fele esetleg visszakérdezne, de utána úgyszintén ugrana ” -, és miközben mesélték, megálltak egy pillanatra, egymásra néztek, bólintottak, és hozzátették: „ csak tudod, ilyen marhaságot ő sosem kérne tőlünk ” . Azt a vezetői filozófiát, ami ezt a csodaszép történetet eredményezte, a kötet harmadik részéből ismerhetik meg. Egy vezetőtől, akivel egy bank megélte a csillagokba történő száguldást és a válság előidézte vesszőfutást is.

    Király Júlia


  • Szétszórt elmék

    2290 Ft

    Népbetegség a figyelemzavar és a hiperaktivitás? Vagy csak a gyerekek szenvednek tőle? Honnan ered és hogyan gyógyítható?

    Máté Gábor nemcsak magát tartja figyelemzavarosnak, de három gyermekét is hiperaktív figyelemzavarral diagnosztizálták. Nem csoda hát, ha a téma mélyére akart látni, és meg akarta ismerni a betegség eredetét, hogy közelebb kerüljön a gyógyításához is. A Szétszórt elmék teljesen új szemlélettel közelíti meg a témát, és új módszereket kínál, hogy segítsen azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akiknek nap mint nap meg kell küzdeniük a figyelemzavar és a hiperaktivitás okozta gondokkal.
    A Szétszórt elmékben Máté Gábor
    • Bebizonyítja, hogy a figyelemzavar nem örökletes betegség, hanem visszafordítható károsodás.
    • Elmagyarázza, hogy a figyelemzavaros agyban az érzelmek és a figyelem kontrolljáért felelős területek nem fejlődnek ki kisgyerekkorban – és azt is, hogy miért.
    • Megmutatja, hogy élettapasztalatunk pszichológiai „terméke” – már az anyaméhen belül is! -, hogy a figyelmünk elterelhető, hogy gyakran „kikapcsolunk”.
    • A szülőknek segít megérteni, miért tikkelnek a figyelemzavaros gyerekek, a figyelemzavaros felnőtteknek pedig megmutatja, hogyan értelmezhetik érzelmeiket és saját viselkedésüket.
    • Reménnyel tölti el az olvasót, hogy a figyelemzavar felnőttkorban is megváltoztatható.
    • Programot ajánl, amely a gyermekekben és felnőttekben ezt a változást elősegítheti.

    Népbetegség a figyelemzavar és a hiperaktivitás? Vagy csak a gyerekek szenvednek tőle? Honnan ered és hogyan gyógyítható?

    Máté Gábor nemcsak magát tartja figyelemzavarosnak, de három gyermekét is hiperaktív figyelemzavarral diagnosztizálták. Nem csoda hát, ha a téma mélyére akart látni, és meg akarta ismerni a betegség eredetét, hogy közelebb kerüljön a gyógyításához is. A Szétszórt elmék teljesen új szemlélettel közelíti meg a témát, és új módszereket kínál, hogy segítsen azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akiknek nap mint nap meg kell küzdeniük a figyelemzavar és a hiperaktivitás okozta gondokkal.
    A Szétszórt elmékben Máté Gábor
    • Bebizonyítja, hogy a figyelemzavar nem örökletes betegség, hanem visszafordítható károsodás.
    • Elmagyarázza, hogy a figyelemzavaros agyban az érzelmek és a figyelem kontrolljáért felelős területek nem fejlődnek ki kisgyerekkorban – és azt is, hogy miért.
    • Megmutatja, hogy élettapasztalatunk pszichológiai „terméke” – már az anyaméhen belül is! -, hogy a figyelmünk elterelhető, hogy gyakran „kikapcsolunk”.
    • A szülőknek segít megérteni, miért tikkelnek a figyelemzavaros gyerekek, a figyelemzavaros felnőtteknek pedig megmutatja, hogyan értelmezhetik érzelmeiket és saját viselkedésüket.
    • Reménnyel tölti el az olvasót, hogy a figyelemzavar felnőttkorban is megváltoztatható.
    • Programot ajánl, amely a gyermekekben és felnőttekben ezt a változást elősegítheti.


  • Villanások

    2590 Ft

    Vajon elkerülhető lett volna a Dózsa-féle parasztfelkelés?
    Van-e összefüggés a madarak röpte és az emberek mozgása között?
    Mennyire kiszámítható az emberi viselkedés?
    Megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő?

    Ezekre a kérdésekre is keresi a választ Barabási Albert-László, a hálózatok tudományának világhírű kutatója. Napjaink digitális eszközei a világot hatalmas kutatólaboratóriummá változtatták. A használatuk során hagyott elektronikus nyomok – a hangüzenetektől a netes rákeresésekig – olyan gazdag adatbázis összeállítását tették lehetővé, amilyet korábban elképzelni se tudtunk volna. Követhetővé vált a mozgásunk, a döntéseink, az egész életünk. Ezeknek a nyomoknak az elemzése fontos felfedezéshez vezetett: a véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv ennek a meglepő kutatásnak az eredményeivel ismerteti meg az olvasót. Miközben elméletét magyar és egyetemes történelmi példákkal is alátámasztja, a szerző megmutatja, hol ér véget az emberi viselkedésben a spontaneitás, és hol kezdődik a kiszámíthatóság.

    Vajon elkerülhető lett volna a Dózsa-féle parasztfelkelés?
    Van-e összefüggés a madarak röpte és az emberek mozgása között?
    Mennyire kiszámítható az emberi viselkedés?
    Megjósolható-e tudományos módszerekkel a jövő?

    Ezekre a kérdésekre is keresi a választ Barabási Albert-László, a hálózatok tudományának világhírű kutatója. Napjaink digitális eszközei a világot hatalmas kutatólaboratóriummá változtatták. A használatuk során hagyott elektronikus nyomok – a hangüzenetektől a netes rákeresésekig – olyan gazdag adatbázis összeállítását tették lehetővé, amilyet korábban elképzelni se tudtunk volna. Követhetővé vált a mozgásunk, a döntéseink, az egész életünk. Ezeknek a nyomoknak az elemzése fontos felfedezéshez vezetett: a véletlen korántsem uralja oly mértékben az életünket, mint ahogy eddig gondoltuk. A könyv ennek a meglepő kutatásnak az eredményeivel ismerteti meg az olvasót. Miközben elméletét magyar és egyetemes történelmi példákkal is alátámasztja, a szerző megmutatja, hol ér véget az emberi viselkedésben a spontaneitás, és hol kezdődik a kiszámíthatóság.