Mind a(z) 2 találat megjelenítve

RENDEZÉS

NÉZET

  • Bergman szigetén (Fårö-i napló)

    1270 Ft
    Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy sziget. De nem csak olyan tényleges, víztől ölelt parti szikla, hanem képletes is, ami az ember lelkében él. Ahova, ha megbántódik, visszavonul, és kizárja a világot. Becsukja az ajtót, és a világ kint reked, minden zűrjével, zajával együtt.
    Nos, egy ilyen kis szigeten élt, halt és alkotott egy nagy magas rendező, bizonyos Bergman. Sok felesége volt, sok szerelmet, szakítást megélt, sok filmet csinált. Bennük van a világ is, ő is.
    Kiss Csaba naplója Bergman szigetén töltött napjait dolgozza, fölfedezve Bergman házának legintimebb részleteit, a tengert, a ház környezetét, és nem utolsó sorban az ott élő különös embereket.

  • Rózsaszín bőrönd expedíció

    1990 Ft

    Olivia vagyok, 29 éves. Sohasem vágytam kényelmes turistautakra. Azt akartam látni, hogyan élnek, szeretnek, sírnak az emberek a világ más tájain. Most például Japánból jövök. Mindent megosztok veletek.

    2012. március 23. Tokió

    Egy taxiban ülök. Hajnali három óra van. Megyek a jakuhoz. Felhívom, és mondom neki, hogy adom a taxist, aki természetesen nem tud egy szót sem angolul. Eltelik egy jó fél óra, felhőkarcolók jobbra, felhőkarcolók balra, és sok-sok hídon átrepesztünk. Egy kicsit elkezdek aggódni. Hívom megint a jakut, és adom a telefont a taxisnak. Irtó hosszú ideig beszélgetnek. Kérdezem, hogy hány perc az út. Mondja, hogy 20 minutes. Te jó ég! 15 ezer jennél tartunk…

     

    Szusivonattal Japánban, a fiatal írónő fergeteges naplóregénye.


  • Bergman szigetén (Fårö-i napló)

    1270 Ft
    Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy sziget. De nem csak olyan tényleges, víztől ölelt parti szikla, hanem képletes is, ami az ember lelkében él. Ahova, ha megbántódik, visszavonul, és kizárja a világot. Becsukja az ajtót, és a világ kint reked, minden zűrjével, zajával együtt.
    Nos, egy ilyen kis szigeten élt, halt és alkotott egy nagy magas rendező, bizonyos Bergman. Sok felesége volt, sok szerelmet, szakítást megélt, sok filmet csinált. Bennük van a világ is, ő is.
    Kiss Csaba naplója Bergman szigetén töltött napjait dolgozza, fölfedezve Bergman házának legintimebb részleteit, a tengert, a ház környezetét, és nem utolsó sorban az ott élő különös embereket.
    Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy sziget. De nem csak olyan tényleges, víztől ölelt parti szikla, hanem képletes is, ami az ember lelkében él. Ahova, ha megbántódik, visszavonul, és kizárja a világot. Becsukja az ajtót, és a világ kint reked, minden zűrjével, zajával együtt.
    Nos, egy ilyen kis szigeten élt, halt és alkotott egy nagy magas rendező, bizonyos Bergman. Sok felesége volt, sok szerelmet, szakítást megélt, sok filmet csinált. Bennük van a világ is, ő is.
    Kiss Csaba naplója Bergman szigetén töltött napjait dolgozza, fölfedezve Bergman házának legintimebb részleteit, a tengert, a ház környezetét, és nem utolsó sorban az ott élő különös embereket.

  • Rózsaszín bőrönd expedíció

    1990 Ft

    Olivia vagyok, 29 éves. Sohasem vágytam kényelmes turistautakra. Azt akartam látni, hogyan élnek, szeretnek, sírnak az emberek a világ más tájain. Most például Japánból jövök. Mindent megosztok veletek.

    2012. március 23. Tokió

    Egy taxiban ülök. Hajnali három óra van. Megyek a jakuhoz. Felhívom, és mondom neki, hogy adom a taxist, aki természetesen nem tud egy szót sem angolul. Eltelik egy jó fél óra, felhőkarcolók jobbra, felhőkarcolók balra, és sok-sok hídon átrepesztünk. Egy kicsit elkezdek aggódni. Hívom megint a jakut, és adom a telefont a taxisnak. Irtó hosszú ideig beszélgetnek. Kérdezem, hogy hány perc az út. Mondja, hogy 20 minutes. Te jó ég! 15 ezer jennél tartunk…

     

    Szusivonattal Japánban, a fiatal írónő fergeteges naplóregénye.

    Olivia vagyok, 29 éves. Sohasem vágytam kényelmes turistautakra. Azt akartam látni, hogyan élnek, szeretnek, sírnak az emberek a világ más tájain. Most például Japánból jövök. Mindent megosztok veletek.

    2012. március 23. Tokió

    Egy taxiban ülök. Hajnali három óra van. Megyek a jakuhoz. Felhívom, és mondom neki, hogy adom a taxist, aki természetesen nem tud egy szót sem angolul. Eltelik egy jó fél óra, felhőkarcolók jobbra, felhőkarcolók balra, és sok-sok hídon átrepesztünk. Egy kicsit elkezdek aggódni. Hívom megint a jakut, és adom a telefont a taxisnak. Irtó hosszú ideig beszélgetnek. Kérdezem, hogy hány perc az út. Mondja, hogy 20 minutes. Te jó ég! 15 ezer jennél tartunk…

     

    Szusivonattal Japánban, a fiatal írónő fergeteges naplóregénye.